Seite - 315 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

XVII. századi hajdúvitéz Bocskay zászlajával. A Hajdúság. A nagy Alföld egyik kiválólag érde- kes része a hajdúk területe, mely néhány szomszédos községgel kikere- kítve, 1876 óta Debreczen székhely- lyel Hajdúmegyét alkotja. E terület, — nem számítva az iOioD kilo- méternyi debreczeni határt, — kerek- számban 2340 • kilométer, melyen 1 25 ezer lakos él. Hajdúmegyében húsz község van, melyek közül négy rendezett tanácsú város, tizennégy nagy-, kettő pedig kisközség. Legnevezetesebbek ezek közt, már csak történeti múltjoknál fogva is, a régi hajdú-városok : Böszörmény 20 ezer, Szoboszló, Nánás 14—14 ezer, Hadház, Dorog 8—8 ezer, Vámos-Pércs 3 ezernyi lakossal. E hat városból állott a régi szabad Hajdú- kerület s ezek képezik magvát a mai Hajdúmegyének is. Böszörmény, mely a megszűnt kerület székhelye volt, 40*