Seite - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

320 s különféle irományokat rejtegesse. Az ágy alól rendszerint egy tök-kobak kandikál ki, mely igen czélszerűen tojásraktárúl szolgál. Tükör is van a falon s fölötte páva- vagy darutoll. Nem hiányzanak képek sem : rendszerint az uralkodó család, s már aztán a gazda vallásához képest — reformátorok vagy szentek képei, továbbá festett virágok, huszárok s más effélék. A szoba földje vajmi ritkán van kideszkázva, hanem csak jól lebunkózva és egye- nesre elsimítva, de aztán annál tisztább s lyukas fenekű fazékkal naponta többször is szép czifrára fellocsolják. Elmaradhatatlan a rettentő nagy boglya- kemencze is, tapasztó czigány barna kezei által sárból művészileg formálva. E hatalmas alkotmány, mely csaknem egy negyedét elfoglalja a szobának, valamelyik szögletben áll méternyi magas alapon, körös-körűi padkával, mely téli időben ülő és melegedő helyűi szolgál. A házak előtt rendszerint ágasos tornácz van, szintén teleaggatva szép sorjában cserépedényekkel. Van e helyen legtöbbször egy kis sárpadka is, melyen munkaszünet alkalmával, a családtagok vagy a szomszédok tanyáz- gatnak, az időjárásról s más efféle ártatlan dolgokról beszélgetve. A hajdúsági nép általában jól táplálkozik. Főtápláléka a búza- vagy kétszeres lisztből készült kenyér, disznóhús, lebbencs, tésztás kása, káposzta, paszuly, lencse, galuska és szalonna; a dorogiaknál pedig használják a napraforgó- és tökmag-olajat is. Rendes itala a hajdúságinak a víz, s míg benne tart, a saját termésű savanyú karczos; a sört a legnagyobb rész alig ismeri. Az utóbbi két évtizedben az addig csak orvosságúl használt pálinka itala nagy mértékben elterjedt a nép közt, s romboló jelenségei már széltére mutatkoztak, mígnem az új szeszadó-törvény következtében e veszélyes ital fogyasztása ismét feltűnően megcsökkent, az az előtt meg- vetett kávé azonban napról napra nagyobb tért hódít. A közművelődési állapotok igen jóknak mondhatók, s az irni-olvásni nem tudók száma aránylag kevés. Ez is fogy évről évre, a mint a nép- iskolák is folyvást szaporodnak, s némely községben már a legnagyobb követeléseket is teljesen kielégítik. Ezen kivűl Böszörményben, Szoboszlón, Nánáson református középiskolák is vannak, melyek még a tizenhetedik- század első felében, nem sokára a hajdúk letelepedése után keletkeztek, a mi fényesen bizonyítja, hogy a harczias hajdúk minden szilajságuk mellett is meg tudták becsülni a tudományt. A hajdú népnek általában erős érzéke van a művelődés iránt. Szeret olvasgatni, s az olvasottak felett elmélkedni. Az utóbbi időkig ugyan fő olvasmányai leginkább csak a biblia, naptár s a