Seite - 323 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

323 Szólős kertje minden községnek van; bár e kertek ép oly joggal gyümölcsösöknek is volnának nevezhetők, a mennyiben a terebélyes gyümölcsfák egymást érik bennök, minek aztán az a következése, hogy az árnyékban oly savanyú bor terem, a mitől, a mint mondani szokták, a bicska is kinyílik az ember zsebében. A földbirtok 20.200 birtokos közt oszlik meg. Legtöbb az 5 holdon alóli, nevezetesen mintegy 10.000 ; 5 holdtól 50-ig van 9000 birtok. 50-től 100-ig 800, százon felül 260, míg ezer holdon felül csak néhány. A jobb minőségű földek értéke, kataszt- rális holdanként 150—200 forint, míg a homok és nagyon szikes terüle- tek ára 10—80 forint közt váltakozik. Ez utóbbiaknak évi haszonbére is meg- felelőleg csekély, míg a jó minőségű földekért 13 —18 forintot fizetnek. A tagosítás még több községben nincs végrehajtva, mely körülmény a czél- szerű gazdálkodást rendkívül hátrál- tatja. Van rá eset elég, hogy egy birtokosnak földjei tíz külön darabban is vannak, 1 — 2 mérföldnyire egy- mástól. A hol a birtokok tagosítva vannak, ott sűrűn vannak a tanyák, melyeken aztán legtöbb gazda nyáron át kint is tartózkodik. Munkás kézben hiány nincs, csakhogy a munkabér, más vidékekéhez képest, magas. Jellemző e területen a „szíku, mely a legjobb szántóföldek közt is találkozik kisebb-nagyobb fehérlő foltokban, de némely helyen igen nagy térségeket foglal el, hol aztán a talaj, a sziknek nagy szénsavas nátrium tartalma miatt vagy egészen kopár, vagy csak kevés, vastag levelű sós növényt terem ; s a hol termőfölddel jobban keveredve van is, másra mint legeltetésre, nem igen alkalmas. Ilyen példáúl, a közép-ázsiai sivatagokhoz hasonló angyalházi, hortobágyi, kornyói pusztaság. E szikes pusztákon csak addig van élet, míg eső jár; de, a mint a szokott vendég, a nyári szárazság, forró szelek szárnyain beköszönt, hirtelen 41* Hajdúsági gazda.