Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

336 Leshegy, a nyíregyházi Leshalom, a csádi Tűzörzóhegy, a turai Tetemhegy, a Bogdán, Nyír-Mada, Nyír-Lugos, Vaja, Mária-Pócs mellett fekvó Akasztó hegyek. Különösen figyelemre méltók a Nyír-Bogdány, Kis-Besenyöd, Nagy- Kálló, Oros, Nyír-Bátor és Nyíregyháza határaiban levő „korhány tt-nak nevezett, emberi kéz által emelt halmok, melyek, mint sajátságos nevük is mutatja, ugyan azon eredetűek, mint a Dél-Oroszország síkjait ezrenként borító, „hun-szittyátt-nak, vagy „csudu-nak állított „kurgán44 nevű rend- kívül érdekes őskori tumulusok. A Nyírt elborító homokzátonyok és fuvatagok közt számtalan völgy- teknő képződött, melyekben ezernyi kisebb-nagyobb meder, tó, tócsa, locsogó van elszórva. E vizek itt-ott tiszta tükrűek, s rajtuk káka- és nádcseretek csak foltonként látszanak, míg másutt sűrű nád- s gyékény- bozótokkal és csátéval vannak fedve. A félig száraz medrek szélei nagyob- bára gazdag kaszálók, beljebb a mélyedék felé a föld köröskörűi semlyékes, még beljebb pedig csupa dágvány, kotú és zsombék. Némely helyen tőzeges telepek is vannak, melyek közül legnevezetesebb az, mely Nyír-Lugos és Béltek közt terűi el. Különben az említett kisebb-nagyobb álló vizek száma ez előtt még nagyobb volt, de nagy része már le van csapolva s mívelés alá került. A Nyír vizei közt igen sok nátrium-sókban gazdag égvényes víz van, különösen Nagy-Kálló, Nyíregyháza, Apagy, Nyír-Bátor, Bogdány, Demecser és Kis- Várda határaiban. Legnevezetesebb azonban ezek közül a nyíregyházi Sós-tó, mely újabb időben igen látogatott gyógyfürdővé lett s szép fejlődésnek indult. A föntebb elősorolt városok és községek határaiban tetemes salétromos vidékek terűinek el, melyeken, kivált Nagy-Kállón és Nyíregyházán, csak- nem régen is virágzó salétrom-termelést űztek. Előfordúl e vidéken a szíksó is, de ennek seprésével, ép úgy mint a salétromtermeléssel, újabb időben teljesen fölhagytak. A Nyírség az Alföld legegészségesebb vidékei közé tartozik, s kivált tüdőbajok itt aránylag ritkán fordúlnak elő. A hajdani nyírrengetegeket ma már hiába keresnők itt. A vidék névadó erdei eltűntek, nagyobbára az ekének és kaszának, néhol tölgy- s főleg ákácz- ültetvényeknek engedtek helyet. Itt-ott, egyes domboldalok kopánján, s a hajlatok haragos zöldjén meg-megfehérlik ugyan egy-egy kisebb csoport nyírfa, s a vegyes erdőségek mélyén foltonként előtűnni látjuk még ritkás, fényszűrő lombjait, hanem nagyobb, összefüggő területen többé nincs elterjedve.