Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

340 A helységek mellett többnyire szőlős-kertek s ezek aljában gyümöl- csösök terűinek el. Az eddig termesztett bor igen közönséges és kevés értékű, minek oka főleg a szőlőfajok nem kellő megválasztásában rejlik, s abban, hogy e fajok is nem külön, hanem keverve vannak ültetve. Azonban a szőlőtermesztés és borászat terén a Nyírvidékre legújabban nagyobbszerű fejlődés hajnala dereng, s minden oda mutat, hogy ha a nyíri nép földjének kedvező tulajdonságait föl tudja használni, a Nyírség egyike lesz az ország legkiválóbb bortermő vidékeinek. Ugyanis a mint a phylloxera pusztításai miatt az ellenálló homokterületekre fordúlt a figyelem, a Nyírségen is többek részéről nevezetes kísérletek tétettek, és pedig mint a már most is látható eredmény mutatja, a legbiztatóbb sikerrel. S nemcsak az tünt ki, hogy a nyíri homokon a phylloxera meg nem élhet, hanem az is, hogy a leghitványabb, majdnem értéktelen homokdombok, ha kellően megválasz- tott fajokkal ültetik be, nemcsak sok, de jó asztali bort is szolgáltatnak, mely cognac- és pezsgőgyártásra is nagyon alkalmas. Különösen beváltak pedig e homokterületre a kövi- dinka, olasz-rizling és burgundi, míg a chasselas különféle fajai oly csemegeszőlőt teremnek, mely a külföldön is biztos piaczot találna. Az állattenyésztés virágzó. Kivált a Csáky- és Jármi-féle szarvasmarhák s a Szunyogh-féle göndör feketeszőrű sertések messze vidéken híresek és keresettek. Különösen említésre méltó pedig Nyíregyháza város lótenyésztése. A nyíregyházi országos vásárokra messze vidékekről eljárnak a lókedvelők s szép összegeket fizetnek a lónevelést nagy előszeretettel űző „tirpák44* formás csikójaiért. A vidéknek nevezetesebb állat-, főkép szarvasmarha- vásárjai vannak még Nyíregyházán kivűl Nagy-Kállón, Kis-Várdán és Nyír-Bátorban. A kiválólag őstermelésből élő nyírségi népnek említésre méltó kézmű- ipara nincs; csakis e vidék két nevezetes kereskedelmi góczpontja: Nyír- egyháza és Kis-Várda tesz e tekintetben kivételt; míg ellenben a gyáripar újabban kezd élénkebb lendületet venni. A házi ipar évtizedekkel előbb még igen jelentékeny volt. A kender- termesztés nagyban virágzott, s a nyíri asszonyok magok fonták, szőtték a háztartáshoz és ruházathoz szükséges fehérneműt, sőt azzal kereskedést is űztek. Most is termesztenek ugyan még kendert, de az mindinkább szűkebb térre szorúl, s az emberöltőre szóló erős házi vásznat csak kevesen tudják # Tirpák = magyaros tót paraszt.