Seite - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

349 Nyíregyháza lakossága ma már, mondhatni, egyöntetű ; szokásokban és érzületben egészen magyar ; műveltségével e vidéken vezérszerepet visz. Vallásra nézve a lakosság következőkép oszlik meg: ágostai evangelikus 13.879, római katholikus 4.567, görög-katholikus 2.775, görög-keleti 12, református vallású 1.246, izraelita 2.128. A tősgyökeres nyíregyházi polgár többnyire földmívelés és állat- tenyésztés után él, de feles számban foglalkoznak iparűzéssel is. A tiszadobi kastély. Az élénk Nyíregyházán sajátságos s másutt nem látható fogatok közvetítik a személyforgalmat. Ezek az igen csinos alakú egyfogatú taligák, melyek száma több százra megy, s melyek az idegennek nemcsak figyelmét megragadják, hanem tetszését is kivétel nélkül megnyerik. Nyíregyházán kivűl van a Nyírvidéknek nem egy nevezetes helye. Ilyenek: Kis-Várda, egy 5.000-nyi lakosságú csinos és élénk kereskedő város. Hajdan mocsároktól környezett, ma már romban álló várában laktak többnyire Szabolcsvármegye főispánjai. A XVI. században a vármegyei élet