Seite - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

350 góczpontja volt, s a megyegyűléscket is huzamos ideig itt tartották. Régi templomát állítólag Szent László király építtette a kunokon nyert győzelme emlékére 1085-ben. Ezen a XV. században újraépített templom újabb átala- kításokkal ma is fennáll. A kereskedelme és ipara által gyors fejlődésnek indúlt Kis-Várda ma királyi járásbírósági, szolgabírói, királyi adóhivatali s közjegyzői székhely. Van takarékpénztára, ipar- és kereskedelmi bankja, nyomdája és helyi lapja. Vásárai, főkép marhavásárai országos hírűek. Nagy-Kálló. A híres Kállay-család ősi fészke, honnan a mostani közös pénzügyminister is származik; 1875-ig Szabolcsvármegye székhelye, mint- egy 5.000 lakosságú város. Régi vára, melynek ma már nyomai is alig ösmerhetők föl, nevezetes szerepet játszott a polgári és vallás-szabadságért folyt harczokban. Midőn II. Rákóczy Ferencz zászlóit kibontotta s a hajdúkat csatlakozásra hívta föl, ezek a kallói végvár bevételét kötötték ki a csatla- kozás feltételéül. Rákóczy be is vette Kállót, s az itt talált négy kis ágyú és csekély lőpor-zsákmány lett alapja a fejedelem első tüzérségi készletének. Rövid ideig hajdúváros is volt; azonban mivel a hajdúság a várbeli császá- riakkal sehogy sem tudott összeférni, Báthory Gábor fejedelem Kalló helyett Böszörményt adta a hajdúknak cserébe. A kallói vár birtokáért vívott harczokban sokat szenvedett a város is, s csak a jelen század elején kezdett emelkedni. A polgári és vallás-szabadságért folyt harczok korának lezajlása után az alkotmányos harczok következnek, melyeket a nemesség Kállóban, mint a vármegye akkori székhelyén folytatott. Voltak itt olyan tisztújítások, melyek egy-egy kis csatával fölértek, s például az 1836-iki vérengző tiszt- újítás alkalmával a választás napján megkezdett harcz még másnap is tartott s számos ember életébe került. Itt székelt a század elején a híres Kállay Miklós alispán, a ki, ha nem volt is vendége, minden nap 60 személyre teríttetett. Fejlődésében hirtelen és helyrehozhatatlanúl megakasztotta Nagy- Kállót a megyei életnek Nyíregyházára lett átterelése. Azóta elcsendesedett e kies fekvésű, múltjánál, derék magyar lakosságánál fogva rokonszenvre érdemes város. A közelebbi években megnyílt nyíregyháza—mátészalkai vasút nem csekély lendületet adott ugyan Nagy-Kállónak, de a hatalmasan fejlődő Nyíregyháza közelsége nyomasztólag hat különösen kereskedése és ipara fejlődésére. Nyír-Bátor. A Báthoryak egyik ősi birtoka és lakóhelye, mely a XVII. század elején hajdúszabadalmakkal élt. Mintegy 5.000 lakossal bíró csínos, gazdag és folyton fejlődő város. Lakosai mezőgazdasággal s kézmű-