Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

372 fölépült díszes állandó színház, mind egy ifjú és virágzó fejlődésnek indult újabb város képét tárják elénk. A város nyugati oldalán, a Szamos közelében, majdnem egy mérföldnyi távolságra gyümölcsösök, az úgy nevezett lankák, a szatmáriak üdülő helyei húzódnak el, míg a város keleti oldalán csinos és téres új sétáló ligetek vannak. Szatmár-Németi kiegészítő részét teszi a várostól mintegy két órai távolságban fekvő Szatmári-hegy, vagy röviden a Hegy, egy kies fekvésű szőlős telep, külön helyi hatóságával. A Hegynek kétezernyi lakosságával Szatmár-Németi népessége több mint 21 ezerre megy, melynek fele refor- mátus, négyezeren felül római katholikus, a többi rész majdnem egyenlő mértékben román és zsidó. A vidéknek, a melyet rajzoltunk, Nagy-Károlyon és Szatmáron kivűl nagyobb jelentőségű középponti városa nincs. De vannak történelmi emlékű helyei és virágzó mezővárosai az egész vidéken sűrűn fekvő falvak között. Ecsednek nevét várának múltja történelmi fényben ragyogtatja, de most egyszerű község. A Rozsályi Kunok hajdani fészke, Rozsály, még jelenték- telenebb falu, de régi várkastélya, bár elhagyatva, most is fennáll. Erdőd mezővárosát nemcsak a Drágffyaknak és az itt született nagynevű eszter- gomi érseknek, Bakacs Tamásnak emlékezete teszi nevezetessé, hanem a most már csak romjaiban álló, régi várának helyére 1730-ban gróf Károlyi Sándor által épített várkastély is. E romokat a múlt fényén kivűl az újabb időben a legnagyobb magyar lantos költő szerelme sugározta be; Erdődön lakott Petőfi Sándor menyasszonya, s a költő itt élte boldog szerelme napjait; házasságának első heteit is e vidéken, a Nagy-Bánya közelében fekvő Koltón töltötte. Aranyos-Medgyes várát is regényes múlt emléke, övezi. A Kaplyon nembeli Jákó után a Báthoryak, majd a Lónyayak, különösen Kemény Jánosné, Lónyay Anna fejedelemnő alatt élte fénykorát, míg 1670-ben királyi parancsra leromboltatott, és azóta csak mint félig lakott kastély áll fönn. Nyaláb vára a Tiszán túl Ugocsában, a síkságból kiemelkedő magas dombon a Perényiek régi dicsőségét hirdeti és a Kistükör szerint „romlását siratja". Szinyér várát is említi a történelem; most nyoma sincs. De alatta egy virágzó mezőváros, Szinyér-Váralja, terűi el, a legneve- zetesebb hely Szatmár és Nagy-Bánya között. Ha még mint népesebb és jelentékenyebb mezővárosokat, a Nyír felőli részen Nyír-Medgyest és Mátészalkát\ hova most vasút is vezet, a Szamos-