Seite - 373 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

373 háton fekvő dohánytermesztő Fej ér-Gyarmatot és Cse?igert, a gyékényipart űző Tyukodot, Ugocsamegyében a virágzó kereskedésű Tisza-Újlakot és Halmit fölemlítjük, nagy vonásokban megismertettük a nagy magyar Alföldnek az éjszak-keleti részét, a mely a Nyírtől és Érmelléktől a Tiszának bal, a Szamosnak pedig mindkét partján terűi és a melyet kelet és dél felől Ugocsa, Szatmár és Közép-Szolnok hegységei körítenek. Nemzetiségektől tarkított vidék ez, de a magyar fajnak mind szám, mind vagyon és művelt- ség tekintetében határozott elsőségével. Részlet az ecsedi lápból. Az ecsedi láp. Az ecsedi láp és környéke egész külön kis vidék, a melynek külön története és külön természetrajza van. Anyja és táplálója a Kraszna vize, de az emberi beavatkozás is mesterségesen nagyobbította a régibb időben a Báthoryak hatalmas várának, az ecsedi várnak erősebbé tétele végett. 1730-ban tett mérések szerint 7 mérföld hosszú és 4—5 mérföld széles volt, most mintegy 4 • mérföldnyi területet tesz, a mely Kaplyon és Kis-Maj tény tói Ecsed felé Kocsordig, onnan Tyúkodon át Bagosig terjed. Az ecsedi várat a Báthoryak 1325-ben kezdték építeni. E család kihalta után a Bethlenek és Rákóczyak birtokában is volt. A XVII. század