Seite - 379 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

A Szent-László-tér Nagy-Váradon. Nagy-Várad. A ki Budapestről a gyorsvonattal Nagy-Váradra indul, négy óráig halad napkelet felé, mindig síkságon, keresztül az egész nagy Alföldön, s csak az ötödik órában lát hegyeket feltűnni. A Kárpátok délkeleti szakaszának legnyugatibb nyúlványai azok : a Bihar- és a Réz-hegység tetői. E hegyeken innen, hol a vonat végre a síkságról szelíd halmok lánczolatához ér, ott van Nagy-Várad. Kelet felől két völgy, a Berettyó és a Sebes-Körös völgye torkollik ki mellette s feléje irányúinak mindazok az útvonalak, melyek az Alföldet a keleti részekkel kötik össze. Közelében, hegyet-völgyet elborítva, áll a Király-erdő, mely keleten a Szamosig terjed, s mely hajdan kétségkívül körűifogta a várost éjszakról és nyugatról is, s csak később a fejlődő föld- mívelés elől szorúlt annak egyik oldalára. A Király-erdő rengetegéből törtet elő a Sebes-Körös, mely nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy a gyermek is átgázolhat rajta; de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza, melynek kebelére siet. A Körös ketté szeli a várost, mint a Duna Budapestet, és ha nem is gőzhajókat, de tutajokat 48*