Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

380 hordoz hátán ; hajdan halászbárkák is jártak rajta, melyek a Tisza legízesebb halait hordták föl Várad piaczára. A Körösnek magának is van egy kis mellékfolyója, a meleg vizű Pecze (régi magyar néven Hévjő, azaz meleg víz), melynek egykor bent a városban volt, ma pedig a város alatt van a torkolata. Ezt a meleg patakot nemcsak gyógyító ereje, hanem védő szerepe is fontossá tette hajdan. Az a félsziget ugyanis, melyet a Körös és a Pecze összefolyása alkotott s mely körűi az utóbbi télen sem engedte befagyni a vizet, mintegy természetalkotta mentsvár volt, melybe akár- hányszor sikerrel menekült az üldözött. Nagy-Várad határán s közelében sűrűn fordulnak elő már az ősember nyomai is: az agyag-, csont-, kő-, bronzeszközök, fegyverek, edények. De a hely, hol völgyek és folyók találkoznak egymással, hol a hegyek- beié olvadnak a síkságba s az emberi élet fentartásának, sőt kényelme és védelmének tényezői oly bőségesek, bírt a nagyobb fejlődés föltételeivel is. A rómaiak „limes Dacicustt-ának éjszaknyugati vonala kinyúlt egész Nagy-Váradig, és itt, hihetőleg a Körös és Pecze alkotta félszigeten, a szom- széd Resculum-hoz (ma Sebesváralja) hasonló Castrum állhatott. E mellett szól a természetes határok iránya s a várad i hév vizű fürdőkben talált két darab római föliratos kő. Az Alföldről Nagy-Várad felé vonúló, úgy nevezett Ördögárok, vala- mint a Bihar város mellett emelkedő földvár, már népvándorlás-kori mű; az avarok, vagy talán a honfoglaló magyarok alkotása. Annyi bizonyos, hogy a magyarok itt épen úgy, mint Ó-Buda mellett, már csak romokat, várhelyet találtak. Ezt igazolja maga a Várad név. Ez a név várhelyet jelent; ezzel a névvel jelölték meg mindama helyeket, melyeken elpusztúlt várak állottak. Történeti forrásaink még Szent László korában is úgy tűntetik föl Nagy-Várad helyét, mint pusztaságot, hová a szent király vadászni jár, s e közben határozza el, hogy ott várost alapít. A kereszténység hazánk keleti részeiben és így Várad vidékén is Szent László korában még nem vert teljesen gyökeret. Szent László tehát a Körös és Pecze alkotta, már említett félszigeten, a mai vár helyén, monostort épített és abban püspökséget állított föl. A monostor védelmére fegyvere- seket, szolgálatára pedig cselédeket, mesterembereket rendelt. Ezekből kelet- kezett a város, mely akkor, mint elképzelhető, kicsiny volt és egyszerűen csak Váradnak neveztetett, utóbb nyerte megkülönböztetésül a „Bihar", majd „Nagy" előnevet. Nagysága az alapító szent király hamvaiból támadt.