Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

390 ságnak örvendtek. Kezdetét vette a vármegyei élet is. A megyei gyűlések, melyek a törökfoglalás előtt hol egy, hol más helyen, többnyire szabad ég alatt, a fő- és alispánok birtokain tartattak, most Váradon nyiltak meg. Mindezek Váradra vonzották a megyei tisztviselők s a vidéki urak, a Bárányi, Bölöni, Beőthi, Csanády, gr. Csáky, Dobozy, Ercsey, Fényes, Fráter, Gázsy, gr. Haller, gr. Kornis, Klobusiczky, Miskolczy, Reviczky, Sánta, Szlávy, Tisza, Ugray, Vay, stb. családok tagjait is, kik megízlelvén a városi élet örömeit, eleinte legalább a telet töltötték Váradon, utóbb pedig állandóan itt telepedtek meg. Ma is megismerhetők azok a franczia ízlésű, kettős fedelű úri házak, melyeket, kivált Olasziban, ekkor építettek. Új útczák, új városrészek keletkeztek ; új iskolák, intézetek támadtak. Fölállíttatott a görög-katholikus püspökség is (i777) s a váradi ős püspök- ség birtokaiból részt kapott, hogy legyen osztályosa Szent László nemzeti hagyományának is, mely az ország vallási, erkölcsi, politikai s általában műveltségi megszilárdúlásában áll. A polgárság szintén mindenkor megtette a magáét saját városának emelésére. Ennek buzgóságából szintén keletkeztek új közintézetek. A régiek nagyobb lendületet nyertek s előbbeni szerény házaik helyett tekintélyes épületek, olykor paloták támadtak. Római katholikus iskolája, melyben a múlt század elején még csak két tanár működött, előbb főgymnasiummá, majd jogakadémiává emelkedett, s ma már egyetemi épületnek is beillő palotában terjeszti a tudomány áldásait. Körüle csoportosúlnak az elemi iskolák több mint nyolczvan tanítóval; a kereskedelmi és főreáliskola, a tanító- és tanítónő-képezde, a fiú- és leánynevelő intézetek. A műveltebb közönség számára kaszinók, olvasó-körök állanak kényelemmel s a szellemi képzés eszközeivel. Régi, falusias ispotálya helyén ma már a biharmegyei közkórház emelkedik, s míg a város gyermekeit bölcsőházak, kisdedóvók, árvaházak karolják föl, az elaggott vagy elszegényedett polgárok ápoló intézetekben találnak menedéket. Készül a városi vízvezeték is, melynek költségeire Pável Mihály görög-katholikus püspök tízezer forintot adott. De Várad, mely határának szűk terjedelme miatt nem lehetett föld- mívelő várossá, s csak bortermelése volt jelentékenyebb, — egyenesen az ipar és kereskedelem terére volt utasítva. És itt fényes sikereket ért el, kivált mióta bankok, takarékpénztárak, hitelintézetek támogatják, s a vas- útak, a posta- és távíró-vonalak hat irányban kötik össze a világgal. Azóta