Seite - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

391 egymásután keletkeztek benne a gőzmalmok, nyomdák, közvágóhíd, köz- raktárak s különféle (szesz-, tégla-, szikvíz-, stb.) gyárak. A forgalom egyre növekszik s az idegenek befogadására új, kényelmes, mondhatni fényes vendégfogadók épülnek. A város népessége is folyton emelkedik. A múlt század 2 i 6 polgára helyett ma már harminczkét ezer- nél is többet számlál, és közel jár ahhoz, hogy a székesegyházat, melytől régente egy negyedórányi puszta tér választotta el, körűifogja házsoraival. E puszta tér ma már Schlauch- tér; így nevezte el a város mostani püspökéről, ki azt ép oly szép, mint kellemes parkká alakíttatta át a város közönségének élve- zetére. A székeskáptalannál megalakúltak az úgy neve- zett literarium stallumok oly egyházi férfiak kano- noki javadalmazására, kik- tudományos működésök- kel tűnnek ki. E káptalan tagjai közül Pray, Schön- vizner, Ocskay, Szaniszló, Fogarasy, Fejér György, Hoványi, Szilasy, Rómer, Fraknói, és még annyian Szent László király ereklyetartó ezüst mellszobra és váradi egyházi ezüst kannák. mintegy a Vitéz püspök tudósainak körét varázsolták vissza Váradra. Az irodalmi és tudományos élet élénkségének bizonysága, hogy Váradon ma öt hírlap jelenik meg, s a statisztikai kimutatások szerint egyike azon vidéki városoknak, melyekben legtöbb könyvet vásárolnak. A képzőművészet is, mely a Rédey-kertbeli sarcophagon s a megye háza és a püspöki palota néhány olajfestményén vagy a székesegyház egy-két