Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

392 sikerültebb oltárképén kivűl alig mutathatott föl egyebet, ma már polgár- családaink hajlékaiba is beviszi nemes termékeit, s újabban oly műkincsekkel gazdagította a várost, mint az Ipolyi-féle gyűjtemény, mely román-, gót- és renaissance-kori műtárgyaiban, hazai képírásunk alkotásaiban, de leginkább ritka gobelinjeiben és keleti szőnyegeiben valóságos kincs. A gr. Forgách építette székesegyház, melynek eddig csak kupoláját díszítették a múlt század egyik jelesebb művészének, Schöpfnek falképei, minden részében megtelt ékes festményekkel, melyeket az egyház véd- szentje, Szűz Mária életéből s az egykor Váradon tartott istenitéletek tör- ténetéből Storno Ferencz festett falaira. A város fölött kimagasló püspöki palota főtermét, mely a homlokzat közepén két emeletnyi magas, ugyancsak Storno ecsetje népesíté meg Szent László legendájának és Várad neveze- tesebb főpapjainak alakjaival. A palotát környező, terjedelmes díszkertek már rendezvék ; és lesz idő, talán már nincs is messze, mikor Szent László új székesegyházának még hiányzó külső kupolája és oszlopos előcsarnoka is kiépül, mikor e csarnok előtt Szent Lászlónak lovas érczszobra ismét állni fog, mint hajdan. Talán sikerülhet még annak is módját találni, hogy Szent László ereklyetartó mellszobra visszakerüljön Váradra. E szobor ezüst, aranyozva; öntött, vert, vésett és áttört munka a XV. század elejéről, csak koronájának felső része későbbi. A korona alatt nyilás van a fej üregébe, mely a szent király ereklyéjét rejti. Kár, hogy a zománcz a szobor arczárói már egészen lepattogott, s csak a ruházaton van meg, mely gazdag színpom- pájú királyi öltöny gyanánt borúi a vállakra. A szobornak már mű-becse is nagy, melyet a hozzá fűződő vallásos és nemzeti emlékek még fokoznak. Nagy-Várad vasúti főállomása a Körös jobb partján, Olasziban van, mely városrész már a XII. században e néven említtetik. Első lakosai olaszok lehettek, kik Esztergom, Székes-Fejérvár városok alakúlásánál is szerepeltek. A pályaházból kilépve, szemben a római-katholikus székesegyházat látjuk kettős tornyával. Mellette egyik oldalán a püspöki palota, másik oldalán a Káptalan-sor és a papnevelő-intézet emelkedik, mely utóbbit megnagyobbítani és benne szép kápolnát emelni Schlauch Lőrincz püspök- nek első gondja volt. A püspöki lak és a vasúti pályaház közt elterülő kertben fog épülni a múzeum Ipolyi gyűjteménye s a biharmegyei törté- nelmi egylet műtárgyai számára. A vasúttól hársfasorokkal szegett, egy kilométer hosszú, egyenes úton Biharmegye kórháza mellett a Páris-pataka hídjához érünk, hol az út két