Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

394 felé válik. A balkézre eső félköralakban a Körösön álló Nagy-hidra, s ezen túl ismét balra, Kolozsvár felé visz, egyenest pedig, a vár mellett, a meleg vizű fürdőkbe. A jobbkézre eső út, mint Fő-útcza, végig megy Olaszin, mely mindenütt a Körösig terjed, s itt a Kis-hídon át Szent László terére vezet. E két főút között középpont a Széchenyi-sétatér, mely körűi csopor- tosúlnak a megye- s a városháza, a régi jezsuita kollégium helyén a görög- katholikusok finevelő intézete és a Széchenyi-vendéglő. Ugyanitt van a Tisza-család ősi háza is; ebben született Tisza Kálmán (1830), a város jelenlegi képviselője s Magyarországnak másfél évtizedig kormányelnöke. A Tisza-ház szomszédságában áll a már említett régi, kis székesegyház, és ennek hátterében a helvét hitvallásúak csínos tornyú temploma, mely 1784-ben épült. Első papja Keresztesi József volt, ki koráról érdekes emlékiratot hagyott hátra. A Fő-útczának mindjárt kezdetén, balra, az Irgalmas-szerzet rend- és kórháza emelkedik, szemben vele pedig az olaszii római-katholikus plebánia- egyház. Lejebb, jobbra, az Orsolya-apáczák klastromát s nagy leánynevelő intézetét találjuk ; ezen túl, ismét jobbra, a premontreiek, hajdan a pálosok kéttornyú egyházát ; e mellett a főgymnasium és a jogakadémia épületét ; s ennek háta mögött, egy szerény, kis útczában Szigligeti Edének, a magyar drámai költészet egyik legjelesebb képviselőjének és népszínmű-irodalmunk megalapítójának, kissé odább pedig Szilágyi Dezső igazságügyi miniszternek szülőházát. E tájon van még a róm. kath. finevelő intézet, melynek Szaniszló Ferencz püspök palotaszerű házat épített ; és Nogáll János püspök árvaháza, mely a város e részének valóságos áldása. Szent László tere a Körös balpartján már más városrészben van, mely Új-városnak neveztetik. A tér négyszögű s ennek oldalain emelkednek a görög-katholikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház és finevelő-intézet, a Sas-vendéglő, Szent László plébániai egyháza, a nagy- váradi takarékpénztár s a főreáliskola épülete, a múlt században róm. kath. püspöki lak. E téren s az itt kitorkolló útczákon van Várad iparának és kereskedelmének góczpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el. Szent László terétől délre esik a Rédey-kert, hol egykori tulajdo- nosa, Rhédey Lajos gróf egy bizarr alakú mauzoleumot építtetett, melyben neje (1804), s utóbb (1831) ő is eltemettetett. A grófné temetésekor Csokonai itt szavalta el hattyúdalát „A lélek halhatatlansága" czímű híres