Seite - 395 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

395 költeményét; Ferenczy István szobrászunk pedig a benne levő márvány sarcophagot készítette (1834). A kert most nyilvános mulatóhely, s a lövő- ház helyiségeűl is szolgál. Ugyancsak a Szent László terétől nyugatra, a Teleki-László-útczán áll az Irgalmas nénék nagy jótékony intézete; átellenében meg a helvét hitvallásúak másik, már e században épült kettős tornyú temploma; ezen túl a nagy vásártérre visz az út. Keletre pedig a Szent László terétől, a Kapuczinus-útczán van a kapuczinusok klastroma s a Sas-útczán a zsidók imaházának keleti stílű kupolája emelkedik. Odább kelet felé az egykori Nagy-piacz terűi el, mely a régi, elpusztúlt Várad helyén keletkezett. E tájon állott az a ház is, melyben Pázmány Péter, Magyarország bibornok-primása, az antireformácziónak vezére, a magyar próza egyik mestere született (1579). A Nagy-piaczon túl tovább napkeletre a várat találjuk öt szegletre épült tégla-bástyáival, két kapujával és vízi árkaival. A vár keleti oldalához Velencze külváros támaszkodik, melynek végéről gyönyörű kilátás nyílik a Körös-menti hegylánczra. Ennek egyik kimagasló csúcsán emelkedett az első premontrei monostor hazánkban, melyet II. István király alapított, ki ugyanott temettetett el. Most a mellette levő hegyen a Kálvária egyháza emelkedik. Szemben a Királyhágó kékellik; a háttérben a kalotaszegi havasok fehérlenek; jobbra a Somlyó-hegy áll, melynek lábainál a nagy- váradi fürdőhelyek forrásai fakadnak. E fürdőhelyek vize hatására nézve a világhírű Gastein, Teplicz, Plombières, Römerbad gyógyforrásokkal egy csoportba tartozik. Nagy- Váradról kocsin egy óra, vasúton félannyi idő alatt jutunk el hozzájok. Szelíd halmok között, szép völgyben visz az út, mely közben két kis falut is találunk, egyik Szőlős, a másik Szent-Márton a premontrei rend múlt századi kastélyával. E falun túl, hegyek alatt, erdők között szemünkbe tűnnek a fürdők, balról a „Püspök-fürdő44, vagy ősi nevén: „Szent László fürdője44, jobbról a „Felix-fürdőtt. A Szent László fürdő vizének hőmérséke: -+- 34-3° 40-7° C. Külső használata (fürdés) kitűnően hatásos : idült csúzos, köszvényes, görvély- kóros bántalmaknál ; bőrbetegségeknél ; törések és ficzamodások által okozott merevedéseknél; az aggkorral járó gyöngeségeknél, idegbajoknál; női beteg- ségeknél, stb. A fürdő-épületek csinosak és kényelmesek; legújabban külön társalgó-, táncz-, stb. termekkel bővültek. Az erdő alatt szép kápolna áll. 50*