Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

396 Szórakozást nyújtanak: állandó zenekar; csónakázás a Lotos rózsái között, melyekről e mű „Bevezető kötet*-e is megemlékezett (251. lap); séták az erdőben, az új majorhoz, hol fris tejjel, vajjal szolgálnak ; kirándulások Váradra s a szomszéd Felix-fürdőbe. A Felix-fürdő Helcher Felix premontrei kormányzótól (1711) vette nevét, ki e fürdőt újra felkarolta. Ösi neve: Szent Márton fürdője, így említi Szalárdi krónikás is. Vize hasonló gyógyerejű, s épen olyan látoga- tottságnak örvend, mint a Püspök-fürdő. A váradiak szeretik a munkát, de a mellett a szórakozást, a mulatságot is. Templomaik nem üresek, de a sétaterek, a mulatóhelyek is népesek. A mai Nagy-Várad fiatal város, csak a múlt században keletkezett; a régi eltűnt. Belőle csupán a vár maradt fönn csonka körfalaival. Régi hadi fontosságát az is elvesztette. De mégis van fontossága. A honfiúi kegyelet ma is el-elzarándokol hozzája és keresi ott Szent László hamvait. Nem találhatja ugyan meg, de talál helyettök lelkesedést, ihletet, hogy alkothasson szépet és nemest s végezzen férfi munkát, mint Nagy-Várad szülöttei közt annyian. Nagy-Várad czímere.