Seite - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

405 az Árpádok korában megszaporítottak a Körös mellékén tanyázó kunok. Ezeket Nagy Lajos korában domonkos-rendiek térítették a keresztény hitre. A XVI. században egész Biharmegye magyarsága protestánssá lett. 1557-ben megszűnt a váradi püspökség, javait lefoglalták; a megye a protestáns erdélyi fejedelemséghez csatoltatott. Innen van, hogy a bihari síkon egyedül a magyar reformátusok tűnnek föl őslakosokúi: minden régi név, minden egyes községben kizárólag református családok tulajdona. Néhol, mint példáúl Gáborjánban, csak az életmódjuknál fogva nomád, s kevésbbé helyhez kötött pásztorok a nem reformátusok. Kétségtelen, hogy a magyarság Biharban tért vesztett; hajdan aránylag több volt, mint napjainkban. Mert a török pusztítás legerősebben épen a magyarságot sújtotta. Maga a hajdú szolgálat 171 l-ig, mondhatni állandóan zimankós időkben, mód nélkül és a megye többi lakosaihoz mérten arány- talanúl apasztotta a magyar népesség számát. Ez a magyarázata annak, hogy pl. Vekerd, Körösszeg és Ürögd, egykor szabad hajdú fészkek, ma nagyobb részt oláhok. Körösszeg-Apátiban III. Károly idején a pestis kiöli az egész falut; s az uradalom ó-hitű oláhokat telepít a puszta telkekre. így szaporodik föl lassanként az oláhság a sík vidéken is, hol ma legtöbben Nagy-Létán, Pocsajon és Zsákán laknak. Német telepek a bihari síkon már Árpádházi királyaink alatt voltak. Az aradi határon fekvő Tamásda, egykor Tamáshida (Pons Thomae) név alatt német gyarmat volt, mely az 1241-ki tatárjáráskor pusztúlt el. Ugyanakkor már szabadalmakkal fölruházva szerepel Szalacs városa német lakóival. Szalacs ma tiszta magyar, de egykori telepítvényeseinek nyomát leljük még két helynévben (Burga és Bécs). Dietrichstein gróf a múlt században hozott német lakosokat Székelyhídra a Felső-városba, mely ma is egészen katholikus, ellentétben a tiszta református Alsó-várossal. Jelenleg azok is tiszta magyarok, bár igen kiterjedt földmíves családok viselik a Hornung, Dietrich, Schmausz, stb. neveket. Sváb-Olasziban csak a falu praedicatuma maradt meg németnek ; Madarászon és Oláh-Homorogon se híre, se hamva a Klobusitzkyak által 1817-ben oda telepített tiroliaknak. Ez idő szerint csak Új-Palotán lakik mintegy négyszáz német, s egy kevés a szomszéd Szent-Andráson és Körös-Tarjánban. A bihari németség együtt- véve is alig haladja meg a háromezret. Tótok a síkságon még tán ennyien sincsenek. A tótok itt a síkon nem tudják megtartani nemzetiségöket. Berettyó-Szent-Mártonba Nyiczky Péter