Seite - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

410 Az Érmelléki hegyhátból az érmelléki és a hegyközi róna felé ereszkedő hegyfarkak jó része szőlővel van beültetve. Legelterjedtebb fajok a bakar (másutt bakator), az erdei („erdélyi"-bői torzítva), az alföldi (másutt sár- fehér), a rajnai rizling, a gohér, a furmint, a burgundi, a lelt szdl3 és a bácső (másutt juhfark). Termesztik azonban még a hazai fajok közül a tömött fürtű fekete kadarkát, a bőven fizető alanttermőt, a legkésőbb érő szeremi zöldet, a porcsint, a bihari borost, a lapulevelűt, stb. E fajokból szűrik a világhírű érmelléki borokat. Ebből pénzelt az érmelléki ember, ebből tartotta fenn becsülettel, a maga erején községét, egyházát és iskoláját. Miként a tokaj-hegyaljaiak, a sárosiak és abaújiaknak, úgy adtak itt el jó nagy áron egy-egy darab szőlőt a megyebeli uraknak s főkép a debreczeni jobbmódú cíviseknek, kik közül annyian szereztek itt szőlóbirtokot, hogy szüret idején a nagylétai országútat egészen ellepték szekereikkel. Most hogy e kincsbánya veszendőnek indúl, csak most látják igazán, milyen kimondhatatlan Isten áldása rejlett e szőlőtalajban ! Mert immár ide is elérkezett s rémületes gyorsasággal pusztít egyre jobban a szőlőféreg, a phylloxera. E tájon legelőször 1879-ben lépett föl Peéren a szilágysági úgy nevezett Felső-Ermelléken s három év múlva már a szomszéd Szalacson, a bihari Ermelléken is jelentkezett. S ma már az érmelléki hegyhát telides tele purga (elpusztúlt) szőlővel, vagy a kiirtott szőlők helyére vetett tengerivel és kalászos növényekkel. Az érmelléki bortermesztés fő helye rég idő óta Diószeg városa. Diószegen és környékén ú. m. Jankán, Vajdán, Kólyon, Kágyán s a szomszéd, de már a hegy túlsó oldalán eső Hegyköz-Szent-Imre kövecsesi, vagy monostoraljai dűlőjén terem a legjobb minőségű „érmelléki". E tájon haladt legelőbbre a borkezelés is. Diószeg országos jelentőségűvé lett 1870 óta, midőn a m. kir. földmívelési minisztérium, a szőlészeti és borászati szakértelem terjesztése czéljából, itt állította fel az első állami vinczellér-képezdét, melyhez 1880 óta gyümöl- csészeti, szőlőművelési és borászati szaktanító-képezde is járúlt. Tanítási czélokra 1308 • ölnyi szőlőterület van berendezve, melyet egészen a vinczellér-növendékek művelnek. E kísérleti szőlő 62 legkiválóbb s legelter- jedtebb szőlőfajt foglal magában. Legújabban 1.200 • ölnyi területet amerikai (riparia) anyateleppé alakítottak át, melyen részint vesszőt nevel- nek, részint szemzést és oltást gyakorolnak. A vinczellér-képezde nem lehetett volna azzá a mi, ha gróf Zichy Ferencz itteni egész gazdaságát meg nem nyitja az intézet gyakorlati teréül. Az uradalmi szőlő 102 holdra