Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

414 mátus templomának sugár magas tornya, valamint a faluban levő három úrilak, a rétről nézve sokat mutat. Viszont a fölötte emelkedő Várhegy fokáról szép kilátás nyílik az Ér völgyére. Előttünk van Ér-Tarcsa, „Bihar- megye szénáskertje", termékeny határával, Ér-Semjén, Kazinczy Ferencz születéshelye, a nagy író és nyelv-reformátor kisszerű szobrával; odébb Ér-Mihályfalva. A hegység legéjszakibb vonalán a sok gyümölcséről s jó boráról híres Szalacs városát látjuk. Itt készítik egyszerű faragó-késsel a „szalacsi székeket". Ezek nádfonatú székek, támlás „rengők", kerti padok. Kertekbe s egyszerű szobákba jól beválnak, mert tartósak és olcsók. Szalacsról az Érmelléki hegyeken át dél felé tartva, csakhamar Margitdxdi érünk, mely legkeletibb városka a Berettyó völgyén. Marha- vásárai országszerte ismeretesek. Nagybirtokos itten a mölki apátság, melynek csínos emeletes úri háza van a városban. A Berettyó ezüst szalagként kígyózik végig a Hegyközön. így nevezik az Érmelléki és a Bihari hegyek közt eső Berettyómelléki síkot és halmos vidéket. A Berettyó szigetében feküdt a hajdan erős szent-jobbi vár, melynek ma már alig van némi nyoma, az apátság épületei s a búcsúsoktól is látogatott római-katholikus templom mellett. Ezt a benczés-rendi apátságot még Szent-László alapította. Nevét onnan vette, mert itt őrizték Szent-István király jobb kezét; ma egyébként a hely nevét az ottaniak Szent-JőbmÚL ejtik. Hegyköz-Szent-Imre és Szalárd között, a Berettyó partján vörös téglából rakott négy igen magas torony-omladék düledezik a réten. Egyik legrégibb várunk, Adorjá?i vára ez, mely már 1284-ben ostromot állott ki. 1401 óta a Csáky-nemzetség tulajdona, később előneve is egyúttal. Ez a család építtette a tőszomszéd Szalárdon, eredetileg a szent-ferenczrendiek kolostori templomáúl, a jelenleg is fönnálló kora-csúcsíves református templomot. A sekrestye bolthajtásának egyik zárkövére bajúszos, szakállas, nagyhajú, csúcsos sapkás emberi fő, a Csáky-nemzetség eredeti czímere, van kivésve. Az 50-es évekig híres volt a szalárdi vasas bánya (t. i. fürdő), hol kivált a nők nagy számmal kerestek üdülést; s országos hírű volt Csernovics Péter szalárdi gulyája. Azóta mind a kettő elpusztúlt. Határt szab a Hegyköznek a Bihar városa alatt elfolyó Kösmő, melyet Pap-Tamási mellett vesz föl a Berettyó új csatornája. Derék, szép magyar nép lakik e tájon. Viseletük legszebb a megyében. Bornyúszájú, csipkés újjú patyolat-ing, a sarkantyús deli-csizma száráig érő, libacsont madzag- húzóval művészileg ránczba szedett, négy vagy hat szilbe varrt bő gatya,