Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

417 az egyenletes és egyenes part árulja el; egyebütt tekervényes folyású és szaggatott partú. Nyaranta, két-három napig, tájszólás szerint „virágzik a Brettyőu : tükrét millió meg millió kérész (Palingenia longicauda) lepi el. Ilyenkor meg-megcsillan a víz, a mint egy-egy hal felveti magát, s kikap a pille után, hogy bekapja. A kérész jó „csali"; a sárréti halász, horogra tűzvén, örömest halászik vele. E vidék fő helye Berettyó-Újfalu, emeletes városházával, számos egylettel, takarékpénztárral, könyvnyomdával, stb. Mellette, a herpályi A Sebes-Körös partja. pusztán düledezik a tetétlen „csonkatorony", egy XIII. századi templom maradványa, mely mellett, a Magyar Nemzeti Múzeumba került nép- vándorlás-kori gyönyörű kivitelű aranyozott paizs-dudort találtak. Újfalutól a Berettyó jó legelők közt kígyózik Bakonszeg felé, hol, mint az „úsztatóról" adott képünk mutatja, gulya s ménes, juhnyáj, libafalka és disznókonda békességgel megférve egymás mellett, nagy sokasággal lepi el a víz szakadékos partjait. Bakonszeghez tartozik Puszta-Kovácsi, hol az újabb magyar irodalom egyik leghivatottabb úttörőjének, Bessenyei Györgynek sírját 1883-ban felállított csinos emlékkő jelzi. E helyen élte le végnapjait M. 53