Seite - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

423 udvarán rakott boglyakemencze forma kimeszelt sárkunyhóba takarítja a szemes életet. Csökmőn a legény legfőbb, elmaradhatatlan ékessége a pörge kis kalap- jához tűzött vasgém- vagy darutoll, mely minél világosabb, annál szebb; a fehér darutoll a legszebb, s oly becsben áll, hogy örökbe is hagyják. Darvason huszárkát, kigombolt posztó-mellényt, térdig formán érő vékony gyolcs ruhát s hétköznap kék kötőt viselnek. Csökmő izmos és szálas népe roppant bő, köröskörűi sűrű ránczba szedett gatyában jár, mely, hogy annál A geszti kastély. szebben, kerekebben álljon, úgy van varrva, mint a szoknya, azaz csak egy szára van; alatta aztán még egy vékony gyolcs gatyát viselnek. Ha azonban a rétre mennek nádat vágni vagy csíkászni : úgy öltöznek, mint a kotúbeli pásztor, gulyás vagy pákász. Felső ruhául vászon si?ikót vesznek magukra, mely az inget is pótolja. Ez a kukéba (az Alsó-Sárréten cziczu-nadrág), vagyis majdnem egészen testhez álló vászon nadrágba, ez meg a bocskor szárába van kötve. Ügy a sinkó, mint a kukó egyforma szövetű sűrű, durva vászonból van, melyen a tors, a tövis, sőt a sár sem hatolhat át. A halászatra indúlást mutató képünkön (a 419. lapon) a csónak orrában legelői álló, sinkóba és cziczunadrágba öltözött alak, vállán fűzfa-vesszőből