Seite - 428 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

428 sem volt: tégláinak szépsége s összeillesztése mégis oly színben tűntetik föl, mintha festve volna. Az emeleteket két-háromszoros fogas-pártázat választja el egymástól; s mindeniket félköríves iker-ablakok tagozzák. A toronytól kelet felé esett a három hajóra osztott templom; ma ott, a kocsiszínné átalakított félkörű apsisig, több mint 13 méternyi üres tér tátong. Biharmegye Békésbe szögellő sarkán, Sarkadot találjuk, e virágzó városkát, melynek cserepes és zsindelyes házai átalános jólétre vallanak. A nádas ház kiment a divatból, részint az 1866-ki nagy tűz komoly mementója, részint a miatt, mert a várost övező nádasok elpusztulván, a nád ára nagyon felszökött. Sarkad környéke újabban egészen megváltoztatá régi színét. Várdáit hajdanában körös-körűi nagy hanság védte. Ma az egykori zsombékok helyén a gazda ugarolja földjét, s szépen legel Almásy gróf czímeres gulyája. A tölgy, kőris és szilfák hatalmas erdeje régenten benyúlt egészen a város alá. A város tövében meg van ugyan még a „Dombos erdő", de csak mint igazi lucus a non lucendo: tölgy, kőris vagy szilfa nincs benne egy szál sem. Csak a tanyák körűi díszlik a per excellen- tiam magyar alföldi fává lett újkeletű ákáczfa. Sarkad nagy határát nyugati szélén a Fekete-Körös mossa. Ott éri végét a bihari síkság: már a hídon túl Békésmegye határtalan rónasága terűi el. Mocsaras táj a Sárréten.