Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

430 A vegyes házakból származott királyok idejében, egyes főurak birto- kainak ide vagy máshová tartozása szerint változott a megye területe s emelkedett vagy hanyatlott egyes városok jelentősége. A Maróthyak, Ábrahámfyak, Nadányiak, Hunt Pázmánok, Czibakok és Simayak mellett itt találjuk az Ajtóssyak nemes családját, melyből a híres német festő : Dürer (Thürer) Albert származott. Gyula közelében van az Ajtósi puszta, a hol egykor Dürer Albertnek az atyja gyermekkorát élte. Ugyan itt volt birtokos Mátyás fia, Corvinus János, mint békési főispán, kinek özvegye, Frangepán Katalin, birtokaival együtt kezét és főispáni méltóságát is Brandenburgi György őrgrófnak adta. A megye akkori aránylagos nyugalmát csak a Dózsa-féle pórlázadás okozta gyászos események zavarták föl. A mohácsi vész után Békés birtokosai épen úgy két pártra szakadtak, mint a szomszéd vármegyék birtokosai. Az egész vidék fölött az uralkodott, a kinek kezében a gyulai vár volt. Innét van, hogy a török beavatkozás után következett harczokban a gyulai várkapitányok vitték a főszerepet; köztük különösen Mágocsy Gáspár, Bornemisza Benedek, Kun Balázs és Kerecsényi László. Ez utóbbi hősileg védte Gyulát 1566-ban Pertaf pasa támadásai ellen. De, a mint Gyula elesett, vele az egész vidék is a török kezébe került. A régi várnak még ma is meglevő romjait képünk ábrázolja. A török uralom súlyosan nehezült e vármegye népére is. A földesurak legnagyobb része elmenekült ; csak a jobbágyok maradtak telkeiken s kaptak új földesurat, a ki rendesen török spahi vagy zaini volt. De a mellett nem szakadtak el régi uroktól sem, a kinek hűségök jeléül adót és más adományt küldözgettek. Es, minthogy a földesuraknak egy része a magyar király, más része pedig az erdélyi fejedelem mellett állott, megtörtént, hogy Békésnek egyszerre három ura is volt, t. i. a magyar király, az erdélyi fejedelem és a török szultán. A pusztítás tulajdonképen csak a szatmári békekötés idejében szűnt meg. Ekkor azonban már Békésben csak tizenegy helység volt, s azok is romban hevertek, mert a ráczok pusztításaitól meg- rémült lakosság majdnem teljesen elbujdosott belőlük. Alig hihette volna valaki, hogy még új élet támadhat a rommá tett községek és várak helyén. És mégis támadt! Békésvármegye, II. Rákóczy Ferencz harczainak lezúgása után, mihelyest III. Károly az ország szervezéséhez hozzá fogott, azonnal visszakebeleztetett az anyaországba. Új földesurat nyert, új életet kezdett. Főispánja, Löwenburg Jakab, a szétzüllött lakosságot 1717-ben összeszámláltatta, s alig tudott