Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

434 Békésmegyének székhelye, mintegy 20 ezernyi magyar, német és oláh lakosával, régi váromladékával és a gróf Wenckheim család szép kastélyával. Méltó versenytársa Békés-Csaba városa, az élővíz-csatorna mellett, 35 ezer lakossal a magyar államvasutak egyik góczpontján. Ez a megyének leg- nagyobb és legvirágzóbb városa, mely a közművelődésnek, a szellemi és anyagi jóllétnek számos tényezőjével bir. A vármegye hajdani fővárosa Békés, a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál, biztos léptekkel halad előre, hogy régi elsőségét kivívhassa, ámbár az árvizek jobban hátra vetették. A Fekete- Körös régi medrénél épült Doboz községe, hol a Wenckheimoknak igen szép kastélya és kertje van, feljebb Gyula- Vári. Ha a Sebes-Körös és a Berettyó vidékére tekintünk, ott is nagy és virágzó, többnyire református lakosságú községekre akadunk. Ilyenek Füzes-Gyarmat, a Berettyó sárrétje tövében, Szeghalom, Körös-Ladány, a Sebes-Körös mellett; Vésztí) a Sebes-Körös sárrétje mellett. Lejebb, az itt már Kettős-Körösnek nevezett folyó mellett Körös-Tarcsa és Mezb -Berény ; a hármas Körös mellett pedig Gyoma, Endrftd, Szarvas, Szent-András és Öcsöd nevű nagy községek követ- keznek egymás után. Elő víztől távolabb fekszik Orosháza, az alföldi vaspálya mentén, 18 ezer lakossal; ehhez közel Csorvás, Szent-Tornya és Bánfalva, majd Kondoros, mindmegannyi új telepítések. A vármegye déli részén van Tót- Komlós szorgalmas, nagy részt tót lakossággal, odább pedig a nagyobbára oláh lakosságú Kétegyháza gróf Almássy Kálmán szép kastélyával. A mily szerényen búvik el fái közé Uj-Kigyós községe, oly büszkén és hatalmasan emelkedik Ó-Kígyóson Wenckheim Frigyes gróf nagyszerű új kastélya, melynek magas tornyáról messze vidéken látni a szorgalmas nép igyekeze- tének gyümölcseit. A hol száz évvel ez előtt csak pusztaság volt, ott ma virágzó nagy községek láthatók, melyekben iskolák és templomok emel- kedtek, sőt némely nagyobb helyeken gyárak is keletkeztek. A forgalmat a vasútak és nagy piaczok mozdítják elő, nem is említve a pénzintézeteket, melyek legalább egy-egy takarékpénztár alakjában minden nagyobb hely- ségben el vannak terjedve. Ilyen nagy változás nem képzelhető szellemi erő és munka kifejtése nélkül. Békésnek e részben is megvoltak saját fejlődési fokozatai és köz- művelődési intézményei. Nép-, közép- és szakiskolái nem hiányoztak. Fiai már a XVI. században megfordúltak a krakkói és wittembergi egyetemeken, hogy ott magasabb kiképeztetésben részesülvén, itthon a közművelődésnek