Seite - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

446 törzsbirtokán aluszsza örök álmait; a másik József nádor^ ki az állattenyésztés és mezőgazdaság terén mintaszerűvé tette kisjeìiòi uradalmát. Ö tanította meg e vidéket a vetett takarmány (vörös lóhere, angol perje, luczerna, bükköny, muhar, stb.) nagy hasznára; ő ismertette meg a faekékkel szántó gazdákat a Zugmayer-féle ekékkel, a lóerőre való kapákkal, a töltögető, tengeri vető és sorirtó ekékkel, nehéz fahengerekkel, vasboronákkal s más effélékkel. Nem telt bele negyven évs a nép, mely faekéit elhagyni alig akarta, már a gőzekén sem talált sok csodálni valót, s a cséplőgépeket, melyeket 1845-ben József nádor hozott divatba, egyenként vagy összeállva, a módo- sabb parasztgazdák saját kisgazdaságaik részére is kezdik megszerezni. A népszerű nádor azonban helyesebb arányokat is hozott gazdaságába s a földmívelés mellett az állattenyésztést és gazdasági ipart sem hanyagolta el. Nagykunsági és derekegyházi marhákból állította össze gulyáját, szerb és angol sertésekből csürhéit, melyeknek kitűnő helyök volt a nagy gonddal kezelt tölgyerdőkben s a szeszgyár mellett fölállított hizlalóban. Saját termé- nyeit dolgoztatta föl a szesz-, sör- és eczetgyárakban, valamint a műmalmok- ban. Halála (1847) után fiai még inkább fejlesztették a gazdaságot, melynek összes jövedelme 1817-ben, midőn a nádor megvette, alig ment 35.000 frtra, pár év múlva pedig csupán a sertéstenyésztésből is jóval többet vett be az uradalom. A Fehér-Körös partján épített kisjerìòi egyszerű kastélyban s annak parkjában, a Hádában, többször megfordult József és Istvári nádor, és gyakran tartózkodik ott József főherczeg, a honvédség főparancsnoka, ki nem egyszer vett részt az árvizek ellen való védekezésben is. Mert, ha a vízszabályozás nem szűntette is meg az árvizeket, annyit elértek vele, hogy az Erdőhát ma már csak időnkint kerül víz alá, míg azelőtt majdnem állandóan el volt általa borítva. Erdőhegy, Nadab, Agya, Miske, Fekete- Gyarmat, Nagy-Zerénd, stb., melyeknek eredete az Árpádokig megy vissza, mind ezen mintaszerű uradalomhoz tartozik. Szép, nagy fákkal körűi ültetett és gépekkel művelt szántóföldek foglalják el a hajdani erdők helyét, melyek- ből azonban meghagytak egy-egy gondosan kezelt táblát erdőnek. Már a legelőkön, a Körös partján csak néhol kíméltek meg néhány százados tölgyet, hogy nyári nagy melegben legyen hol hűselnie a nyájnak. Kis-Jenőről nyugatra és délre megy egy szárny vasút ; egy másik valószínűleg ki fog épülni Gyula és Csermő közt is, mi által teljessé lesz az aradi síkság vasút-hálózata. Csermőről már vasúton juthatunk el az Erdőhát