Seite - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

450 A Fehér-Körösből szakad ki a közel 82 kilométer hosszú Nádor- csatorna, melyet még 1840-ben ásatott a vármegye. József nádor pártfogása és Beszédes József műszaki ismerete 11/3 millió forintra mérsékelte költségeit. Vize 12 műmalmot hajt s az ipar fejlesztésén kivűl a Fehér-Körös vizének megosztása s a mocsarak kiszárítása volt a czélja. Ép e vidéken, a Csigérrel egyesűit s a Körösbe ömlő Tasnyik patakon, építette Sebesi István zarándi ács 1778-ban szárnyas malmait. Az egyszerű iparos neve megérdemli a fölemlítést, mert az aradi síkság vizein most is az ő szerkesztése szerint készült hajómalmok működnek s évenkint valami 30.000 métermázsa gabonát őrölnek meg; vagyis negyedrészét annak, a mit az összes gőz- malmok, melyek készítményeinek az oczeánon túl is vannak piaczaik. A másik nevezetes csatorna 1889-ben épült s az a föladata, hogy Arad felől Maros-vízzel lássa el a mezőhegyesi ezukorgyárat. Arad termékeny és nyájas tekintetű tökéletes síkságán csak a l i o úgy nevezett kunhalom — annyi őskori tárgy lelőhelye — okoz számba sem vehető egyenetlenséget. Földjének kitűnőségét, melyet csupán éjszakkeleten szakít meg szikes terület, árvizektől való biztonsága s azon körülmény emeli, hogy minden irányban vasútak ágazzák be. E vasútakat jobbadán a vidék értelmisége építtette. A budapest-aradi vonal két egyenlő részre osztja a síkot. Keleten nagyobb községek épültek, nyugaton inkább tanyai gazdálkodás folyik. Boros-Jenőnél és Apatelcknél a szép Makra-hegy gyei kezdődik Arad- Hegyalja, mely a síkságot (régi néven a Marosközt) kelet felé kiséri. E hegyvidéken 4260 hektár van szőlővel beültetve. A borkereskedésben külföldön is nevezetes Magyarád; borát kiválóan fehér szőlőből sajtolják, és pedig újabban a nagy fürtű és bőven fizető mustafert kedvelik. Az édes rózsaszóló hozzátétele kellemes savanykás ízűvé mérsékli a magyarádit, mely már fiatalabb korában is kitűnő asztali bor. Egy néven árulják vele a muszkait is. Muszka egyik barátságos kolnájában irta több művét Csiky Gergely, ki a szomszédos Pankotán 1842-ben született. Pankotán a lakosok csak részben magyarok ; jobbadán románok, vagy ide települt elzász-lotharingiaiak és württembergiek ivadékai. Pankota félezredéves várának ma már romjai is alig láthatók; régi főesperességének alapfalait azonban újabb időben ismét föllelték. E XV. szá- zadbeli templom is a török hódítás korában pusztult el. A törökök Pankotát különösen azon hőforrás miatt kedvelték, mely a város mellett levő Kopasz- hegy éjszaknyugati részén akkor bugyogott. Mikor föl kellett adniok a várat,