Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

456 mintázott. A vár alatt egyszerű köemlék jelöli a 13 tábornok kivégeztetése helyét, a főúti sétakert végén pedig az 1849 február 8-án vívott útczai harcz emlékére Aradi Zsigmond által mintázott kis emlékszobor áll. Érdekességek után hiában kutatunk a nagy kiterjedésű külvárosokban, melyeknek néha csak náddal, vagy épen zsúppal fedett házai nagyon falu- siasok. Aradnak 3.800 háza közül csupán mintegy tizedrész az egy és több emeletes. Ennek okát egy részt abban kereshetni, hogy a közel 1.200 hektárnyi határ elég tág tért biztosít a földmívelésnek, a földmívesek pedig külön házakban szeretnek lakni s nem számítanak albérlőkre. Helyenként azonban hatalmas gyárkémények emelkednek s a város nyugati végén van az ország, sőt mondhatni, az egész monarchia legnagyobb szeszgyára. A szeszgyártáson kivűl főleg a malom-, (bútor- és fémipar, orgona-készítés, valamint a vegyi szerek gyártása terén tűnik ki Arad. Épen az ipar és kereskedés az, mi Aradot az ország egyik legfontosabb helyévé teszi. A mint már iparos-oktatás tekintetében mindjárt Budapest után következik, úgy ipari készítményeit s azok forgalmát illetőleg is az elsők közt áll. Ennek köszönheti, hogy évről évre nő és erősödik, s hogy országos kedvezések nélkül is Dél-Magyarország egyik legkiválóbb városává küzdötte föl magát. Takarékpénztárai és bankjai nem kevésbbé bizonyítják az anyagi téren mutatkozó élénkséget, mint hírlapjai, s különösen nagy számmal levő egyesületei a város szellemi mozgalmait. Ez utóbbiak között, mint az irodalom és művelődés tényezője, újabban szép sikerrel kezd működni a Kölcsey-egyesűlet. Ujkeletű az egész város, mely a maga serény tevékenységével, keres- kedő szellemével, teljesen demokrata eredetével, kötelességérzetével s ellen- tétekre való hajlandóságával a prairiek közepén hirtelen nekilendült amerikai városokhoz hasonlítható. Gazdagsága, iparkodása, fejlődésre való képessége, de még hagyománya is egészen a magyar újkoré. Arad egyúttal egy 61.5 • myriaméternyi és 300.000 lakossal bíró hasonnevű megyének a székhelye. Ez ősi vármegye határai sok változáson mentek át; jelen alakját a múlt század közepén nyerte, midőn Zarándmegye nagyobb részét is hozzá csatolták. Délről most mindenütt a Maros határolja; keleten a Hegyes-Drócsa és a Moma-Kodru hegység ágazza be s a Fehér- és Fekete-Körös öntözi; nyugati fele ellenben termékeny rónaság. Azon a bajon, hogy a székváros a megyének a szélén fekszik, segít a vasútak gyors, gyakori és olcsó közlekedése.