Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

462 gyakran a mentesített terület tetemes részét gazdaságilag használhatatlanná teszik, sőt több helyen állandóknak mondható posványokat képeznek. Nem kevesebb bajt okoznak az úgy nevezett belvizek, melyek nagyobb esőkből és hóiéból keletkezvén, a lapályokon több-kevesebb ideig megmaradnak. A már részben létesített zsilipezés s a vízvédelmi rendszer folyamatban levő fejlesztése lesz majd hívatva e bajon segíteni. Máskülönben e megyék földje általában a legtermékenyebbek közé tartozik, s nemcsak a mély rétegű alluviális fekete agyag, hanem a homokos területek is eléggé meghálálják a gazda fáradságát, s különösen kitűnő búza s más kalászosok, tengeri s néhol repcze terem igen sok. Azonban az óriási gát-építési és fentartási költségek nagy sulylyal nehezednek a birtokosokra. Ehhez járul, hogy a vízszabályozások által sok, addig legelőnek használt terület szántófölddé vagy keveset érő vadvizes hclylyé változott, a mi az előbb virágzó állattenyésztésnek dús jövedelmi forrását szűkebb korlátok közé szorította. Mert kétségtelen ugyan, hogy e két megye állattenyésztése még most is nagyon figyelemre méltó, de a régihez képest fontosságából sokat veszített. Mindazonáltal évenként nagyobb mennyiségben szállítanak kivált lovat a dunai államokba, nevezetesen Bulgáriába és Romániába. A juhászatokban pedig kitűnő minőségű sajtot készítenek, mely már meg- lehetősen ismeretes kereskedelmi czikk. A mondott körülményeknél fogva nagyjából megszűnt a pásztor élet költőisége is; az annyit emlegetett csikósok, gulyások egyszerű nyájőrökké lettek, s olyan sajátságos gulyás- temetés, a minőt Arany János egyik szép költeményében leír s a minőt képünk mutat, ma már a pusztán is alig fordúl elő. Az állattenyésztésen kivűl a halászat is nagyot csökkent jelentőségében a vízszabályozások óta; a régebbi mesés halbőség pedig már csak hagyo- mányban él, s az a vidék, mely a vizekkel örökös harezban áll, majdnem oly szűkében van a halnak, mint a víztelen homokterületek. A mit most fognak, annak az értékesebbjét leginkább Budapestre, Bécsbe szállítják, hol biztos piacza van, a silányabb árú pedig szárítva a délvidékre kerül. Erdő dolgában szegény e vidék, a minek különben az a magyarázata, hogy a föld vagy szántóföldnek való, midőn is a beerdősítés gazdasági tekintetből helytelen volna, vagy pedig vízjárásoknak van kitéve s e miatt erdőültetésre alkalmatlan. Ez utóbbi helyeken azonban annál több füzes van, s ezek a füzesek nemcsak a vidék szépségét emelik, hanem évenként rendesen lecsonkáztatván, nagy mennyiségű tüzelő és kosárfonó anyagot