Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

470 indult, s némely iparága, különösen a műasztalosság, bárhol is számot tenne. Négy gőzmalma közül három leginkább a helyi és környékbeli szükségletre dolgozik ; egy azonban gyártmányai tetemes részét Ausztriába és a balkáni államokba szállítja. Vannak nevezetesebb téglagyárai és fürészmalmai, mely utóbbiak a Tiszán leúsztatott fát nagy mennyiségben dolgozzák föl. A vízzel való örökös küzdelem egy sajátságos néposztályt teremtett meg itt, az úgy nevezett kubikosokat. Roppant erejű, hihetetlen kitartású emberek ezek, kiknek rendes életmódjuk az árvizek elleni harczolás. Ök építették a bámúlatos töltéseket, főkép ők oltalmazzák, javítgatják azokat most is. « Éjjel, nappal, hidegben, melegben, viharban, mindenkor helyt áll a kubikos, s a legnagyobb életveszélyben is teljes hidegvérrel tolja súlyos talicskáját, bátran beugrik a tajtékzó árba s nyugodtan kikeresi, elfojtja a szivárgá- sokat. Valódi vízi hős. Békés időben aztán mindenféle földmunkálatokra vállalkozik s ásójával, talicskájával elvándorol nagy messze, még kül- földre is. Számot tevő Szentesnek baromfi-kereskedése, mely évről-évre mind jobban fejlődik s egyre nagyobb fontosságra emelkedik. Már most is éven- ként elszállít 160.000 ludat, 50.000 csirkét, 15.000 pulykát és ruczát s nagy mennyiségű tojást, összesen félmillió forintot haladó értékben. Szentes a Körös folyó régi árterén, a tenger színe fölött 87 méter magasságban fekszik, a Kurcza-ér partján. A város külseje megnyerő. Régi modorú, de tekintélyes polgári házai, pompás nagy piacza díszes artézi kútjával igen kedvező hatást tesznek a szemlélőre. Feltűnő benne a szép megyeház és a városi gymnasium épülete a reformátusok középponti iskolája és temploma, mely utóbbi legnagyobb a magyarországi református templomok közt. A pompás gymnasiumi épületben van elhelyezve a szép fejlődésnek indúlt városi múzeum és könyvtár is. Van e városnak egy gyönyörű közkertje, a „Széchenyi-liget", mely szépségre és nagyságra az egész Alföldön ritkítja párját. Néprajzi tekintetből különösen említésre méltók a Szentesen lakó czigányok, a mennyiben ezek közül többen, teljesen elütőleg másfelé lakó vagy vándorló fajrokonaiktól, tetemes vagyonnal rendelkeznek, s bár itt is külön, az úgy nevezett „czigány-sortt-on, de oly házakban laknak, melyek a legdíszesebb polgári lakásokkal is vetekszenek. Főfoglalkozásuk e czigá- nyoknak a lókereskedés ; csakhogy koránsem holmi értéktelen árúval, hanem legtöbbször igen becses lovakkal járják be a legtávolabbi vásárokat is.