Seite - 475 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

475 szállítani. A lakosok, kik egyébiránt tiszta magyarok, az Alföld legélelme- sebb és legszorgalmasabb emberei közé tartoznak, s különösen a kertészetben tanúsítanak nagy ügyességet; egyik kertészeti terményük, a vöröshagyma, igen jövedelmező világkereskedelmi czikké lett, de más zöldséget, valamint baraczkot és szőlőt is nagy mennyiségben szállítnak kivált Hamburgba, Oroszországba és Angliába. A makói nők szépségükről messze földön híresek ; rendkívül csinos öltözetükből legföltűnőbb a kettős fejkötő kendő és az aranynyal vagy ezüsttel kivarrott nyalka papucs. A várost, több szemre való épület díszesíti, melyek közül különösen föltűnik a megyeház, a csanádi püspök palotája, a városháza, a megyei közkórház, a polgári- és népiskolák s a reformátusok ódon tornya és gymnasiuma. Makótól keletre Nagylak városa fekszik 10.000 főnyi magyar, tót és oláh lakossal, kik gazdag határukon földmíveléssel foglalkoznak s különösen temérdek házi szárnyast tenyésztenek. Nagylak hajdan az Alföld nevezetesebb pontjai közé tartozott, s története is igen viszontagságos. A XV. század elején szerbiai települők szállották meg Nagylakot Jaksics nevű vezérük alatt. Ez a Jaksics és ennek utódai, hogy magukat a török ellen védelmezni tudják, várat és erős, nagy kiterjedésű földerődítményeket emeltek itt s építettek egy romjaiban is nagyszerű templomot, mely különösen azért nevezetes, hogy az egyik része görög keleti, a másik pedig husszita isteni tiszteletre volt berendezve. Költöztek ide ugyanis husszita csehek is, de ezek nem sokára újra visszatértek hazájukba. 1514-ben Dózsa lázadó pórhada e hely közelében aratott döntő győzelmet a nemes urakon, s győzelmük kezükbe adta a Maros egész alföldi vonalát, Csanád várral együtt, melynek püspökét karóba húzták. A harezban elesetteket a néphit szerint egy nagy domb alá temették s e domb alatt pár évvel ez előtt csakugyan sok fegyvert és tömérdek csontot találtak. A törökkel 1739-ben kötött béke után a nagylaki szerbeket is jobbágyi munkákra akarták kényszeríteni, mire azonban ezek seregestül fölkerekedtek s újra visszamentek, a honnan jöttek, egy részük pedig Dél-Magyarországba és Oroszországba vándorolt. így aztán megint pusztán maradt Nagylak ; mígnem néhány év múlva újra szerbek és oláhok kezdtek belé telepedni. 1800-tól fogva tótok is jöttek mindenfelől, kik csakugyan most is legnagyobb számmal vannak. Újabb időben a magyar elem szapo- rodik erősen. Feltűnő, hogy a nagylaki oláh és tót parasztgazda sem erőteljes termetében, sem viseletében, sem háztartásában nem különbözik a jómódú makói vagy vásárhelyi magyar parasztgazdáktól. Akárhány van, 60*