Seite - 486 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2
Bild der Seite - 486 -
Text der Seite - 486 -
486
támadtak, jogokat, törvényeket lábbal tapodók. Mátyás porzója még le sem
pergett a szegedi adománylevelekről, s már kezdték azokat nem venni
figyelembe. A város egyik kiváltságát a másik után szedték el a túlkapá-
saikban hivalkodó nagy urak. A hatalmaskodás és jogtalanság úgy szólván
ragályos divattá lett. Dobzse László királynak, kiről azt irja a pápai követ,
hogy csizmája sem volt, honnan lett volna ereje megzabolázni őket? . . . .
Dózsának jönnie kellett, s Mohács el nem maradhatott !
A mohácsi vészszel befejeződék a város fényes szerepe. Különben is
nehéz idők következtek, kivált a városokra. A melyek Szapolyaival tartottak,
azokat Ferdinánd pusztította el, viszont Szapolyai a Ferdinánd húségén
levőket. Szeged ide-oda ingadozott több mint egy évtizedig. Szapolyaihoz
szított, de azért Ferdinánd előtt is kellette magát. Szegedre (melyről az
a rege élt, hogy itt volt Attila székhelye egykor) mindenik fél áhítozott, de
a legjobban Szapolyai halála után a Budán székelő Mehemed pasa. Talán,
mint Jászay történetírónk véli, az fúrta a fejét, hogy Ibrahim pasának,
mikor a mohácsi csata után Szegedre elkalandozott, az ott talált számtalan
juhnyájakból 50 ezer, Iszikender Cselebi defterdárnak pedig húsz ezer darab
jutott, s alig várta, hogy ő is kivegye onnan a maga részét.
Szeged tudomást vévén a pasa beütési szándékáról s látva, hogy az
ellenállásra nem elég erős, a „város képében" elküldé a pasához Tsötörtök
László, Zákány István, Somlyai Pál és Budai István uraimékat meghódolni.
Ezzel a város hosszú időkre török iga alá került.
Történetében még előfordúlnak érdekes lapok : Tóth Mihály híres
kalandja, melyetTinódy Sebestyén megénekelt; II. Rákóczy Ferencz kuruezai
is megvillogtatták kardjaikat falainál, de az elnéptelenedett, elpusztúlt rom-
város sorsára mindez nem volt befolyással ; viszonyai nem fordúltak se jobbra,
se balra. A török uralom óta lankasztó zsibbadás nehezedik a lakosságra,
melynek sokat kell tűrnie a várban székelő töröktől. A kereskedelem egyes
ágai pangásnak indúlnak, mert a járó-kelő kereskedők útja nem bátorságos
többé; s kinek is volna kedve vagyont szerezni, ha azt úgyis kiszipolyozza
kénye-kedve szerint a hódító? A kereskedelmet hova-tovább mind jobban
kieresztik kezükből a törzslakók, s a beköltözködő ráczok veszik át.
A gazdagabb lakosok, kik fényét adták a régi Szegednek, elköltöz-
ködtek a felvidékre, s a város pusztulásnak indúlt. Egy közönséges nagy
falu vált belőle. A főbíró, e hajdan méltóságos persona, ki mikor Szeged
útezáin megjelent, elől-hátúl két-két fölemelt pálezájú esküdt kisérte, mint
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Band 9/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (2)
- Band
- 9/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 21.86 cm
- Seiten
- 390
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch