Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

498 a „kaszinózás" tart. A szegedi paraszt-börze régibb talán az igazi börzéknél, csakhogy a magyar temperamentumhoz van szabva. Az üzleti szellem kinövései, a csalás és szédelgés, itt soha se vertek gyökeret; még ma is emberségre kérnek kölcsön pénzt a nép fiai, s az adott szó a kötelezvény. Erkölcseiben megbízható a szegedi nép s lelküle- tében a jóra hajlik. Egész véletlenség, hogy a világhírű haramia, Rózsa Sándor, ide való. A rabló-romantikának e túlságosan megaranyozott hőse itt és a környéken űzte hajmeresztő csínyjeit s lázító rémtetteit; később aztán itt szenvedte büntetését egyik tömlöczében a várnak, melyről az a jóslat élt századokon át, hogy fog még abban király lakni . . . íme, lakott is benne a betyárok királya! A nemzeti ébredés, a reform-eszmék a negyvenes években Szegedet is átmelegítették. Szeged másodszori emelkedését jelzi ez időpont azon silány helyzetből, melybe a török hódoltság s az utána következő megdermedés juttatta. Nem virágzott ott már más, csak tavaszonkint a rakonczátlan Tisza folyam, mikor az egynapi életű kérész-rajok özöne ring, úszkál, csapkod a hullámain. A kulturának elmosódott a nyoma. A várost is csak a beláthatatlan területen fekvő házikók jelzik (több mint fele bogárhátú). Csinosabb épület ritkaság; a Kárász-ház és a város széképülete képezik a város büszkeségét, de egy-egy szebb falusi kastély mértékét ezek is alig ütik meg. Bent a házakban néhány almáriom tetején tán ott lehetne találni Dugonics András munkáit, vagy a Vedresét, a kik a város szülöttei. A festészetet az oda való kontár festők mázolásaiból ösmerik. A műtárgyakból egy Mátyás király által ajándékozott palástot mutogatnak az alsó-városi templomban, melyet hatvanezer tallérra becsültek. Legfölebb még a város határában, az öthalmon talált értékes régiségek hányódnak imitt-amott a fiókokban. A pesti egyetemről hazaérkező ifjak terjesztették az új eszméket, az 1843-iki országgyűlés szabadelvű légáramát, Széchenyi István reformterveit. Ezek hatása alatt ébred a város öntudatra s lázas tevékenységgel lát századok mulasztásainak pótlásához. Csodálatos gyorsasággal indúl a város fejlődés- nek : kaszinók, egyletek alakúinak, kórház épül, az elhanyagolt közoktatás- ügyet fölkarolják, a nemzeti szellem friss lehe átjárja az idegeket, az idegen eredetű polgárok magyar neveket vesznek fel s az új légáramlatban vígabban csattog a pőröly, jobban fog a véső, még tán a hálóba is nagyobb harcsa akad.