Seite - 507 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

507 Nagy Lajos és utóbb özvegye, Erzsébet, ismételten tartózkodtak Tcmes- várott. 1397-ben Zsigmond király személyesen is megjelent az itteni ország- gyűlésen. 1463-ban Ali bég vezérlete alatt először fenyegette a török Temesvárt, de Pongrácz magyar hadvezér által visszaveretelt. 1476-ban második hadjáratot intézett Ali a vár ellen, de Nifor, Chepely, Nagy Béla és Ambrus teljesen tönkre tették a török támadókat. Időközben Temesvár Albert királyt, a Hunyadiakat, V. Lászlót és II. Ulászlót fogadta, s ez utóbbi 1492-ben újólag megerősíté a várat, melyből Kinizsy Pál vívta győzelmeit. 1514-ben Dózsa György föllázadt keresztes pórhadai ostromolták Temesvárt, de Szapolyai János erdélyi vajda felszabadította. Dózsa György, testvérével, Gergelylyel, s 40 főtársával elfogatván, itt szenvedett izzó vastrónon szörnyű halált, a hagyomány és néphit szerint ama helyen, hol a városból a József- városba vezető főút mellett a Boldogságos Szűz képe áll. A mohácsi vész után királylyá választott Szapolyai János szintén megfordúlt Tcmesvárott, sőt azt hatalmába is akarta keríteni, de I. Ferdinánd király kapitánya, a Törők Bálint által oda rendelt Szokolyi Endre vonakodott a várat hazai hadak kezére bocsátani. 1551-ben Mohammed Szokoli boszniai bég 80.000 emberrel jelent meg eredménytelenül Temesvár alatt, melyben ekkor a hős lelkű Losonczy István volt a parancsnok. A következő évben Achmet beglerbég 160.000 emberrel vonúlt a vár alá, mely 1552. július 30-án Losonczy hősi halála és az ellenség hitszegése következtében török kézre jutott és ezentúl 164 esztendeig török pasák, illetőleg a porta hatalma alatt volt. Első parancsnoka Kasim pasa lett, kit 1716-ig szakadatlan sorban még 34 török beglerbég követett. A nevezetes vár visszafoglalására osztrák és magyar részről többször történtek ugyan kísérletek, de sikerre soha sem vezettek. 1596-ban Báthory Zsigmond fejedelem keríté be Temesvárt s az ostromnál személyesen is vezényelt, azonban a várat ő sem vehette be. A következő évben kanczellárja, Jósika István, tett eredménytelen kisérlctet a vár visszavételére. 1602 és 1607-ben Bethlen Gábornak nyújtott e hely menedéket. 1689-ben a császáriak kerítek be Temesvárt s három évig tartották elzárva, a nélkül, hogy bevehették volna. 1696-ban Frigyes Ágost vette ostrom alá a várat, de az most is ellentállt s a következő évben II. Musztafa szultánt fogadta falai között. Végre 1716-ban október 1-én Savoyai ]enő herczeg 48 napi heves ostrom után dicsőségesen visszafoglalá Temesvárt, melynek utolsó török parancsnoka Mehemed pasa volt. 64*