Seite - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

510 A Nagy-Palánkba három kapu nyílt a várból : a forforosi, mortorosi és lugosi. A negyedik kapu a Kastély-erődbe vezetett, mely a jelenlegi fegyvertár és tüzérkaszárnya helyén állott. A Kastély-crödöt a Bèga folyónak egy ága választá el a vártól s a közlekedés a nagy és kis vár közötti hídon történt. A híd mellett, azon a helyen, hol most a bolgár tartománybeli fercnczcsck által 1755—1756-ban épített belvárosi plébánia és új temploma áll, hatalmas vízimalom forgatta kerekeit. Valószínű, hogy a Kastély-erődöt Róbert Károly király építteté a maga ott tartózkodására és védelmére. 1441 és 1446 táján Hunyadi János temesi ispán a saját és családja kényelmére rendezé be az erődöt, díszes lakházat és kápolnát építvén benne. 1447-ben, Mária mennybe- menetele ünnepén, ezen új palotájában foglalta el a nagy keresztény hős a délvidék fontos hadi állomását, s innen küldé vitézeinek élén Csupor Pétert a rakonczátlan moldvaiak ellen. 1449-ben hosszabb időn át foglalkozott itt Hunyadi János, családja körében, a törökök elleni hadi tervek készítésével és seregeinek fölszerelésével. 1451-ben ide helyezé át főhadiszállását, hogy Szerbia ellen hadjáratot indítson. 1456-ban a Ciliéi temetéséről érkező Ötödik László király e kastélyban látogatta meg a Hunyadi családot, hosszabb ideig élvezve itt a Hunyadiak vendégszeretetét, s november 23-án a kastély keleti szárnysarkán levő házi kápolnában tett hitet, hogy Ciliéi halálát a testvéreiül fogadott Hunyadiakon nem fogja megbőszülni. 1458-ik évi novemberben az ifjú Mátyás király vonult be e családi házba, (melyben mint gyermek, László testvérével együtt több időn át neveltetését is nyerte,) s innen hirdette ki még azon hóban a szegedi országgyűlést. Mátyás halála után a Kastély-erőd a temesi ispánnak, később tán a török helytartóknak szolgált lakásul. Losonczyról bizonyosan tudni, hogy 1552-ben, a törökök által szorongattatva, e várkastélyban vonta meg magát, s átadási határozata után itt fogadta Achmet eskii-izenetét és fermánját, ki minden áron csak a várkastélyt kivánta birtokába keríteni. Temesvárt az 1716. évi nagy lövetés erősen megviselte, a magyar szabadságharcz alatti újabb bombáztatása pedig olyannyira összezúzta a várkastély tisztes falait, hogy csak düledező romok maradtak meg belőle, míg az ötvenes évek elején ezek is lebontatván, az akkori kormány fegyvertárat és kaszárnyát építtetett föléjök. Ó-Temesvár zömét s kiterjedésének legnagyobb foglalatát kétségkívül a „Nagy-Palánk", a tulajdonképi város képezé, mely a jelenlegi Béga- medertől mintegy 25 ölnyire beljebb, jobbra, a régi vár körűi majdnem a mai „bécsi kapu"-ig húzódott. E városrész minden bizony nyal egykorú