Seite - 517 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

alapított apáczazárdát és leányiskolát, a terjedelmes „gyárudvart", stb., a Józsefvárosban a püspöki és városi árvaházakat, a magyar kir. dohánygyárat, mely naponként 600 embernek nyújt foglalkozást, a nagy gőzmalmot, szesz- gyárat és a nagy marhahizlaló telepet. E két külvárosra terjed Temesvár élénk gabonapiacza, fakereskedése, ló- és szarvasmarha-vására, melyen az egész vidék részt vesz. Ugyanitt vannak a legkülönbözőbb iparágak telepei. Temesvárnak két vasúti állo- mási pályaháza van : egyik a József- városban, másik a Gyárvárosban. A város közönségének haladási törekvéseit egyebek közt az is tanúsítja, hogy Temesvár volt a monarchiában az első város, mely 1857-ben a légszeszvilágítást életbe léptette, s Temesvárott alkalmaz- ták 1884-ben hazánkban először az elektromos fényt az útczák világítására. Temesvár székhelye a csanádi róm. kath. és a temesvári gör. keleti püspökön kivűl Temes- megyének, számos polgári és katonai, állami és közigazgatási hatóságoknak, a délmagyarországi ügyvédi, ipar- és kereskedelmi kamaráknak. Felsőbb és közép- iskolái mellett említendők polgári A H u n y a d i a k várkastélya Temesvárott. és kereskedelmi iskolája, fi- és leánynevelő intézetei, hadapród-iskolája s városrészenként jól fölszerelt és igen népes községi elemi iskolái. Itt van székhelye a délmagyarországi természettudományi és a délmagyarországi régiségtudományi múzeumegyesűletnek. A csanádi papnevelő-intézetben 1863 óta magyar irodalmi kör áll fenn, mely külföldi jeles munkáknak irodalmunkba átültetésével, valamint eredeti dolgozatok kiadásával gyara- pítja az irodalmat.