Seite - 520 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

520 odább a reformátusok temploma s a gőzhajózási állomás. Az ágostaiak és görög-keletiek templomait a Belvárosban találjuk. A Ferencz-József-térre nyíló egyik útczában áll a kegyesrendiek főgymnasiuma, temploma és két- emeletes társháza. A főgymnasiumon s az elemi iskolákon kivűl van itt magyar ipariskola és egy országos hírű szövőiskola. Az iskolák buzgó műkö- désének köszönhető nagy részben a lakosok hazafias szellemének oly nagy mértékű gyarapodása. Vannak Nagy-Becskereken különféle közigazgatási, állami és katonai hatóságok, több rendbeli pénz-, ipar-és kereskedelmi intézet és egy magyar nyelvterjesztő társulat. Ipara és kereskedése igen jelentékeny. Az a föltevés, hogy Nagy-Becskerek valamikor római gyarmat lett volna, semmivel sem igazolható. A történeti adatokból azt lehet következ- tetnünk, hogy Róbert Károly király idejében 1311 —1320 táján keletkezett. 1332-ben már kath. plébánia volt itt. 1441-ben Brankovics György szerb deszpota lett a földesurává. 1450-ben rövid időre Hunyadi János birtokába ment át, majd ismét a szerb deszpoták birtokába került. 1482-ben október végével nyilt mezőn fogadta és győzte le itt Kinizsi Pál, Dóczy Péter és Becskerek akkori földesura, Brankovics Vuk deszpota a temesi tartományba betört szendrői pasát, ki egész Becskerekig merészkedett előnyomulni. János király hatalmába véve az alvidéket és biztosítandó azt a törökök berohanásai s I. Ferdinánd párthívei, a szerbek ellen, 1527—1528-ban várat építtetett Becskereken, mely a mai megyeház és a főtér emelkedett helyén állott. János király halála után fia, János Zsigmond, illetőleg az özvegy Izabella királyné öröklé Becskereket, s a hozzá tartozó uradalmat 2.000 telkes jobbágygyal szaporította. 1551. szeptember 25-én a török bevette Becskere- ket, s ezután másfél századig maradt a város török kézen és szandzsáki székhely volt. Ezen időben sok török lakott a városban. Itt tartózkodott a vidék katonai parancsnoka, főpapja s a török közigazgatás és igazság- szolgáltatás tisztviselősége. Voltak a városban török mecsetek karcsú magas minaretekkel, emeletes faépületek, keleti ízlés szerint épített fürdők és bazárok. Egy nyugalmazott szultána is itt tölté életének végnapjait. A XVII. század végén a város már siralmas állapotban volt. A török zsarnokság alatt alásülyedt népesedési és művelődési állapotok új lendületnek indúltak, midőn 1716-ban a félhold utolsó magyarországi menedéke, Temesvár is fölszabadúlt az ellenséges hatalom alól. Mercy 1722—1724-ig német telepítvényesekkel szaporította Becskerek lakosságát. Mercy utódja, Hamilton gróf kormányzósága idejében, 1734-ben, felső ren-