Seite - 522 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

522 majd városi jogokkal látta el. 1779-ben, midón Niczky Kristóf gróf a temesi tartományt vármegyékre osztotta föl, az ismét föltámasztott Torontál- megyének Nagy-Becskerek lett a középpontja, s ezzel megadatott e városnak az alapföltétel újabb fejlődéséhez és gyors fölvirágzásához. 1807-ben a lendületnek indúlt város majdnem egészen leégett, azonban csakhamar ismét kikelt romjaiból, s azóta gyorsan emelkedett és nagyobbodott. Ma már nemcsak élénk hajózása van a Bégán, de van egy Nagy-Kikindáról kiindúló s Versecz felé elágazó helyi érdekű vasútja is, mely által állandó kapcsolatba hozatott a nagyvilág forgalmával. A lakosság száma legújabban 3000 magyar telepessel szaporíttatott, mi által a város kiválóbban magyar jelleget nyert. De a környéken fekvő helységek többnyire különféle vagy kevert nyelvűek. így Aradácz tót, Botos szerb, Écska német és oláh, Elemér német és szerb, Katalinfalva, Klek, Lázárföld, Zsigmondfalva, Ernesztháza, Szárcsa német, Bèga-Szent-György német és szerb, Kis- és Nagy-Tórák oláh, Lakácsfalva magyar és bolgár, Jankakid, Udvarnok szerb, oláh és német, végre Szent-Mihály és Torda magyar. A ki Budapestről Szeged érintésével lépi át a temesi vidék éjszaknyugati határvonalát, a szeged-temesvári vasútvonalon az ősi Szóreg és a magyar királyság alapításának idejéből nevezetes Oroszlámos, majd a hajdani kun telepek : Valkán és Mokrin (hajdan : Homokér) állomások mellett elhaladva Nagy-Kikindára érkezik, mely középpontja és hatósági székhelye volt a pár évvel ezelőtt megszűntetett kiváltságos délmagyarországi szerb kerületnek. A Mária Terézia által 1774-ben fölállított kerülethez tíz község tartozott: Nagy-Kikinda, Mokrin, Keresztúr, Jozefova, Karlova, Basahid*, Frányává, Melencze, Kumánd és Taras. Ezek szerb lakosságának nagyobb tömege 1752 — 1753-ban népesíté be e községeket, midőn a Tisza-marosi határ- őrvidék föloszlattatott. 1875-ben a nagy-kik indái kerület Torontálmegyébe kebeleztetett és a lakosság a kincstári földeket magához váltotta. Azóta Nagy-Kikinda gyorsan emelkedik, épül és szépül, s vagyonossága mellett közművelődési és magyarosodási tekintetben is meglepő haladást mutat. Van hat osztályú magyar gymnasiuma, felső leányiskolája, stb. Szerb, német és magyar lakosságának száma jelenleg 19.845 lélek. A várost két részre választja a befásított téres Nagy-útcza, melynek közepét a négyszög alakú főtér, a belváros legszebb pontja foglalja el. Itt találjuk a templomo- kat, az állami és városi középületeket, a pénzintézeteket, vendéglőket és a legnagyobb kereskedéseket. A várost minden oldalról szőllők és gyümölcsös