Seite - 529 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

529 A hódoltság alatt a városban minden elpusztíttatott. Várát, mely a karlo- viczi békekötés következtében védelem nélküli állapotba tétetett, lassanként elemészté az idó. A múlt század közepén német gyarmatosok szállták meg a pusztán maradt Csanádot. 1764 — 1765-ben Laff kincstári ellenőr eszközölt itt nagyobb német gyarmatosítást. Parochiája 1741-ben támasz- tatott új életre; de a törökök elűzetése után visszahelyezett Csanádi püspökség elköltözött innen Temesvárra. Hajdani székesegyházának helyét, melyben őseink országgyűléseket tartottak, s hol Aba királyt Szent Gellért meg- Török-Becse. fenyegette, Szent Gellért püspök kőszobra és a mostani díszes plébánia- templom jelöli, melyet 1868-ban Bonnaz Sándor csanádi püspök építtetett. A templomban mutatják azon homokkő-sarkophagot, melyben egykor állítólag Szent Gellért püspök holtteste pihent. Csanád közelében, az Aranka mellett fekszik Ó-fíesseny'ó, 6.386, leg- nagyobb részt bolgár lakossággal, fehérre meszelt házakkal, fákkal beültetett, tisztán tartott hosszú útczákkal és czifra tornyú templomával. Délnyugatra van Valkány oláh falu. Mind a két helységet vasút érinti. A szomszédságban, Bolgártelepen és Koc sor háton, szintén bolgárok laknak. Lejebb már a német helységek sora kezdődik. De a Maros mentén, Csanád és Szeged táján, M. 67