Seite - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

538 1882-ben alakúit c czélra Somssich Pál elnöklete alatt egy országos bizottság, mely később „Csángó-magyar egyesület" ezímct vett föl, s a következő év elején Odcscalchy Arthur hcrczeg vezetése alatt küldöttség ment Bukovinába oly föladattal, hogy az ottani székelyek közül ezer munkást hozzon el a gátak építésére, kik azután itt meg is telepednének. Az elszállításra szükséges összeg (mintegy íoo.ooo forint) néhány nap alatt országos adakozásokból összegyűlt, Bukovinából három csoportban ezer helyett 3.460-án indultak. De mivel a betelepítés oly rohamosan és kellő előkészületek nélkül történt, s mert az érkezők száma váratlanúl nagyra nőtt s még a töltések sem készültek el, annyival kevésbbé volt készen a belvizek lecsapolása: a települőknek, kik Bukovinában is a legszegényebbek közé tartoztak, éveken át sokat kellett nélkülözniök, s még máig sem heverhették ki teljesen a hirtelen költözés utóbajait. A fönt említett három székely telep sem tiszta magyar lakosságú; vannak közöttök németek, tótok és bolgárok is, kiket az áradások miatt elpusztúlt közeli községekből telepítettek át. Ma már mindannyian vályogból épült, de legnagyobb részt cseréppel födött házakban laknak, földmíveléssel és marhatenyésztéssel is foglalkoznak ; asszonyaik igen ízléses szőnyegeket és hímzéseket készítenek. Mindhárom telepen van állami iskola s Hcrtelcndy- falvát kivéve (a hová csaknem kizárólag református vallásúakat telepítettek le,) templom is; egyébként azonban még sok hiányuk van; legelőjök jóformán semmi, gazdasági fölszerelésük hiányos. Pancsovától éjszakkelet és kelet felé, a Temes folyó, a Berzava-, Terézia- és Moravicza-csatorna meg a Duna és Karas folyók közén, mintegy 650—700 • kilométernyi terület felerészben mocsáros, felerészben pedig homoksivatag. Amazt, mely csaknem egészen Torontálmegyéhez tartozik, Alibunár helységről Alibunári viocsárwdk, az utóbbit pedig, mely Temes- megyébe esik, Deliblat helységről Deliblati Jiomokpusztándk nevezik. Az Alföldnek egymás mellett terül itt el legterjedelmesebb mocsár- vidéke és legnagyobb homoksivataga. Mind a kettő nagyon érdekes jelenség úgy természeti, mint közgazdasági tekintetben. Alkatánál és sajátságainál fogva valódi merev ellentéte egymásnak a két szomszédos, egymás végtiben elhelyezkedett terület, és mégis sok tekintetben egységes földrajzi egyednek mondható az egész. A sivatag alakja tojásdad, délkelet és éjszaknyugat közé eső hosszanti tcngclylycl; a mocsáros vidék ellenben hosszúkás négyszög délnyugatról éjszakkcletre futó főtengelylyel. Földjük egyaránt diluvialis