Seite - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

548 hívták föl. Erre az említett tartományokban Magyarország déli végei felé valóságos népvándorlás keletkezett. A szegénység pénzzé téve csekély vagyo- nát, fölszedve holmiját, készséggel hagyta oda ősi fészkeit és egymásután nagy csapatokban érkezett Bécsbe, hol pénzzel és útlevelekkel ellátva, hajókon útazott le a Bánságba. Csak az 1758. évi november 1 l-dike és az 1759. évi ápril hó l-je közti rövid időközben nem kevesebb, mint 900 települő kapott a temesi vidéken szállást. A magyar földesurak Pozsony, Esztergom, Pest és Buda körűi szintén kaptak e munkás német népen; a költözködő csapatokat útközben föltartóz- tatták, maradásra késztették s ugyanazon föltételek mellett a saját uradal- maikban kínálták meg telephelyekkel. Az útközben ekként visszatartott német bevándorlók nem egy községet népesítének be a Közép-Duna mentén, a Vértes aljában és Gödöllő környékén. Nagyobb részök mindazonáltal a Bánságba jutott. Az újabb bevándorlók azonban csak egy-két új helységet alapítottak, mint Zádorlakot (1737) és Uj-Bessenyőt (1748). Nagyobb részök a régibb német falvakban települt meg, melyeknek lakossága a török háború s a döghalál pusztításai következtében nagyon is megritkúlt. A németek beköltözése mindinkább gyérülvén, az osztrák kormány erőszakosan kezdett a Temesi Tartományba telepíteni. Divatba jött ugyanis a kisebb vétségért elmarasztalt osztrák alattvalókat a Bánságba tolonczoltatni, hogy ott vagy elpusztúljanak, vagy megjavúljanak. Azonban ez eljárás több roszat, mint jót szülvén és humánus szempontból is felette káros lévén, II. József császár ismételt előterjesztésére 1770-ben végkép megszűnt. A Bácskában 1735-től veszi kezdetét a németek beköltözése. Csataalján 1735-ben, Újvidéken 1739-ben, Kolluton 1756-ban, Hódságon 1760 körűi, Bukinban 1749-ben, Apatinban 1750-ben telepedtek le az első német családok. Főkép Apatint szállták meg nagyobb mennyiségben nemcsak föld- míveléssel, hanem kereskedéssel és iparral is foglalkozó külföldi németek. Apatin egy nagy kincstári uradalomnak lévén főhelye, az ottani németek idővel az uradalomhoz tartozó környékbeli községekbe is elszármaztak és egyebeken kivűl híres kendert termesztettek, de selyemgombolyítással is foglalkoztak. Az 1763 február 25-én kelt „gyarmatosítási pátenstt-sel kezdődik úgy a Maros- és Dunaközben, mint a Bácskában a második, nagyobb mértékű német telepítés. A hétéves háború a hubertsburgi békével befejeztetvén, Mária Terézia kettőzött igyekezettel gondoskodott Magyarország déli vidékeinek