Seite - 550 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

550 benépesítéséről. A királyné minden települőnek, a ki kincstári jószágon száll meg és házat épít, ingyen épület- és tűzifát, hat évi adómentességet, a kézműveseknek pedig tíz évi adómentességet igért. A német birodalomban ügynökök és jegyzők bízattak meg a gyarmatosok összeírásával. Magyar- országból is többen küldettek ki, hogy az osztrák végtartományokban tele- pülőket szerezzenek. 1766-ban külön „gyarmatosítási bizottság44 állíttatott föl, melynek elnökéül Lamberg gróf, tanácsosaiul Cothmann és Festetics neveztettek ki. 1763. évi ápriltól azon év végéig mintegy 1.000, a következő két évben mintegy 2.000 német gyarmatos vándorolt be a temesi vidékre. A királyi felség szándékához képest Temesvárott is telepítő bizottságot állított föl a bánsági administratio. E bizottságnak tagjai voltak: Hildebrand tartományi kormánytanácsos, Knoll temesvári kerületi főnök, Laff csanádi kerületi ellenőr és Neumann lippai sótári tiszt. E bizottság tagjai, a tarto- mány több vidékére oszolva, szükség szerint vagy nagyobbították a már meglevő falvakat, vagy pedig egészen új falvakat építettek. A legtöbb délmagyarországi német falu, köztük a legcsinosabbak, az ő vezetésök alatt épült. Knoll 1764-ben nagyobbítá s külföldi németekkel szaporítá Szent-Péter, Brückenau, Gyarmata, Freidorf è s Rékas községeket. 1765-ben Mercyfalva határait bővíté újabb német jövevények házaival; 1766-ban pedig a mai Billéd községet építé föl a régi magyar Bilie vagy Biliét romjain. Laff 1764—1765-ben Csanádot, a csanádi püspökök ősi székhelyét, Perjámost és Nagy-Szent-Mikiőst szaporítá szintén németekkel. Hildebrand 1765-ben Szakáiházát építé, továbbá 1767-ben Zsombolyát, Nagy-Jécsát és Csatádot. Neumann 1764-ben több német családot telepíte Lippára és Hidegkútra. A következő évben Neudorfot építé, 1766-ban pedig Schöndorfot és Engels- brunnt. Ugyanakkor újabb német telepesek házaival Új-Aradot nagyobbítá. Egy 1766. évi július 22-én kelt rendelettel meghagyta Mária Terézia a temesvári tartományi igazgatóságnak, hogy az új német községek min- denike pappal és iskolamesterrel s minden két község orvossal láttassék el. Szántóföldet, réteket és kaszálót bőven kaptak a gyarmatosok, legtöbb esetben annyit, a mennyit kiki vállalt és családja munkaerejéhez képest megmívelni Ígérkezett. 1767-ben Vizesda, Oroszi és Tószeg kincstári puszták szintén néme- tekkel népesíttettek be. Hildebrand 1769-ben Grabáczot kpíté, közel hozzá Neumann pedig Bogárosnak rakta le alapját.