Seite - 556 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

556 a szintén fehér abroszszal leterített, findzsákkal és különféle csecsebecsékkel sűrűen megrakott fiókos szekrényen olajlámpát gyújt a vallásos háziasszony. Az udvar felőli másik szobát kamarának (Kammer) nevezik. Ez a család tulajdonképi fészke, lakó és háló szobája. De ez már sokkal egyszerűbben van berendezve. Közönségesen asztal, szekrények, ruhatartók, székek és két ágy van benne. A lakószobából ismét ajtó nyílik az éléstárba, hol a fiatal házasok vagy serdűlő hajadonok szoktak tartózkodni. Innen rendesen a lóistállóba juthatni, melyhez a tehénistállók csatlakoznak, mind egy födél alatt úgy, hogy a gazda éjszakának idején soha sem kénytelen az udvarra kimenni, ha lovait és egyéb jószágát meg akarja tekinteni. A lóistállóban hál a szolga a család legidősb fiával. A német háztelek útcza felőli másik oldalán egy kisebb lakóházat találni, többnyire csak egy szobával, konyhával és éléstárral. Itt laknak a család nyugalomba vonúlt vénei. Ide költözik a német parasztgazda, mikor a gazdaságát elsőszülött házas fiának átadta. Az udvartelek többi részeit a háttérben az úgy nevezett kotárka (kukoriczagóré), a sertésólak és a baromfi-ketreczek foglalják el. Pajtákat, csűröket nem igen építenek a néme- tek. A gabonát padlásra öntik; szalmájuk, szénájuk a többi takarmánynyal együtt kazlakban és boglyákban áll a szabad ég alatt. A ház előtti tiszta udvart léczkerítés választja el a gémes vagy kerekes kúttal ellátott gazdasági udvartól. A mögött azután a házi kert következik lombos gyümölcsösével, illatozó virágágyaival, soros szőlővenyigéivel és üde konyhanövényeivel. A kertben minden főzelék megterem, a mi esztendőn át az asztalra szokott kerülni. A délvidéki németeket, noha általában véve nem mindnyájan tartoznak a sváb néptörzshöz, a köznapi életben leginkább csak sváb-oknak szokás nevezni Magyarországon. Ök azonban következetesen németeknek mondják magukat. A délvidéki német erős, közepes nagyságú, zömök emberfaj. Jó asztala és rendes életmódja mellett elhízásra hajlandó. Arczukat az öregek rendesen beretválják, a fiatalok azonban, mondhatni, kivétel nélkül bajúszt növesztenek. Öltözetük a magyar parasztgazdákéhoz hasonló, csakhogy nem zsinórzott. Ujjas zekéjük, ezüst gombos magas zárt mellényük, szűk, csizmába húzott nadrágjuk, sötétkék vagy fekete posztóból, ugyanolyan vagy szürke színű nyári ruházatuk könnyebb kelméből készül. Süvegük karimás fekete nemez- kalap, télen fekete báránybőr sapka. Télen sötétkék posztóval bevont és