Seite - 560 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

560 más nemzetiségek mintáihoz. Jellemében, ízlésében, erkölcseiben, modorában és szokásaiban megmaradt a maga eredeti valóságában. Vallási tekintetben kételkedésre hajlandó. A vallás külformáihoz azon- ban ragaszkodik; eljár a templomba vasárnapokon és ünnepeken s részt vesz az egyház szertartásaiban. Gyermekeik oktatására kiváló gondot fordítanak a délmagyarországi németek és sokat áldoznak iskoláikra. Virágzó népoktatási intézeteik dicsé- retet érdemelnek. Német községben nem igen találni tanköteles gyermeket, ki hanyagul vagy épen nem látogatná az iskolákat. Az iskolák minden német községben jó karban vannak s a község legszebb épületeihez tartoznak. Még a legszerényebb német faluban is 3—4 osztályt találni ugyanannyi tanítóval és egy női kézimunka-tanítónővel. Nagyobb községekben rend- szerint megvan mind a hat külön osztály, a női ifjúság kiképzésére pedig külön leányiskolák állnak fenn. Ujabb időben a kisdedóvás ügyét szintén szépen fölkarolták a nagyobb német községekben. Iskolai könyvtárakat már sok német községben találni. A tanítók fizetése a legjobbak közé tartozik az egész országban.- A magyar nyelvet és a honfi érzetet is gondosan ápolják a német iskolákban. A jobb módúak nem elégszenek meg a falusi iskolával, hanem tovább taníttatják fiaikat. Elviszik őket a temesvári, szegedi, aradi, szabadkai, zombori, pancsovai, bajai vagy kalocsai gymnasiumokba, vagy reáliskolákba, hogy tanító, pap, ügyvéd, vagy orvos legyen belőlük, vagy legalább magyarúl tanúljanak meg. A községi iskolából kikerült ifjúság az ismétlő iskolát látogatja a 15-dik életévig. Ezeket „kis legényeku-nek („kleine Buben") meg „kis leányoku-nak („kleine Menscher") nevezik. Ennek a kis népnek még nem szabad a nyil- vános mulatságokon megjelennie. Mikor 15 évesek, fölveszik őket a „közép korú legények vagy leányok" („mittlere Buben, mittlere Menscher") társaságába. Ekkor már megjelenhetnek a tánczmulatságokon s távolról nézhetik azokat, sőt maguk is rendezhetnek valamely félreeső kisebb ven- déglőben tánczmulatságokat. A falusi fiatal társadalom felső fokán a „nagy legények" („grosse Buben") és a „nagy leányok" („grosse Menscher") állnak. A nagy legények viszik a falusi német fiatalság közt a főszerepet. Őket illeti meg ünnep- és vasárnapokon a nagykorcsmai táncz, ők rendezik a nyilvános népmulatságokat, meg a németek fő ünnepélyét, a búcsút, melyről alább részletesen szólunk. Minden nagy legény a saját választottjával jelen meg a vasárnapi tánczra. Mihelyt vége a vecsernyének, legott rázendül