Seite - 571 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

571 három egymást szelő, összekapcsolt szöget (pentagramma) rajzolnak, mit boszorkánykörömnek (Trutenfuss) neveznek. Nagy szerepet játszik a délmagyarországi németeknél az ígézés, a kurvzslás és ráolvasás (Brauchen, Abbeten). Szerintök minden élő teremt- ményt meg lehet igézni; de vannak szerek, melyek által az igézetektől meg lehet menekülni. A ráolvasás embert, állatot egyiránt meggyógyít, és vannak bűbájos érintések, szavak, kézmozdulatok, melyek a legmérgesebb nyavalyákat, sebeket is megorvosolják. Nyakbántalmak, gégegyúl adások, kiütések, szemölcs és a tehenek rontása ellen jó a barka bimbóit lenyelni. A nagyszombati szentelt tűz szene megóv bogarak és sáskák ellen. Az úrnapi lombokból jó a háztetőbe tűzni, hogy veszedelmes felhők elkerüljék a házat. Ha valakit rosz emberek megvernek szemmel, kilencz darab szenet kell a vízbe oltani és azzal mosdani, stb. Igen tanúlságosak a németek velős példabeszédei, csattanós szólásaik, melyekből néhányat ide jegyzünk. E népies mondások is kiválóan jellemzik a délmagyarországi németség gondolkodásmódját, eszejárását, érzelmi világát és fölötte gyakorlati fölfogását. A ki kölcsönt kér — szokták mondani — holnap jöjjön. A mi közös, az mind rosz. Bolondra az Isten se hallgat. Kalácscsal mindenkinek bedughatod a száját. Azért van a kovácsnak harapó- fogója, hogy a kezét meg ne égesse. Jobb kérdezni, mint sokáig keresni. Nincs minden nap húsvét. Ne mártsd a kanalad mások tányérjába! Soha sem lesz abból tollkés, a ki bicskának született. Bolondé a szerencse, stb. Szellemi foglalkozásra kevés ideje marad ugyan a dél magyarországi német gazdának, de azért ma már e tekintetben is jelentékeny haladás észlelhető. A legtöbb házban találni már egy-két történeti könyvet, kalen- dáriumot, elbeszélést, a szentek legendáit és a Szentírást. A német nép- könyvek (Volksbücher), mint pl. a szép Meluzina, Fortunátus és fiai, a hét sváb, Till Eulenspiegel, s több efféle történet általános kedveltségnek örvendenek. Hírlapot szintén sokan járatnak. Vannak kaszinóik, vagy legalább szerényebb olvasóköreik. Ezekben a beszélgetés tárgya természe- tesen a politika, meg a megyei és községi közügy. A hírlapok terjedésével mindinkább élénkülni kezd a németek érdeklődése a hazai közdolgok iránt. Politikai dolgokban a német mérsékelt. Közügyek iránti érdeklődésének fő tárgya első sorban a saját helységének igazgatása. Fő becsvágya, hogy életében legalább egyszer bíróvá, esküdtté, községi képviselővé vagy megyei bizottsági taggá legyen. Kivált a községi választások ébresztik föl figyelmét 72*