Seite - 575 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

575 vidékcin látható hasonnemü földmívekkel, s így azon nomád népek (jazygok, hunok, gepidák, avarok) valamelyikének alkotásai, melyek a Krisztus utáni századokban hosszabb-rövidebb ideig lakták e földet. Ezektől s elődeiktől erednek azok a különféle bronz- és vastárgyak, agyagedények, gyöngyök, stb., melyek az egész Bácskában találhatók s részben (őrlőkövek, sarlók) gazdasági eszközökűl, részben fegyverekűl vagy ékszerckűl használtattak. A rómaiak dunántúli hódítmányaik biztosítására a bácskai széleken csupán őrhelyeket építettek, de le nem telepedtek. A sokfelé található római, görög s egyéb pénzek zsákmánylás vagy kereskedelem útján, a fölíratos kövek (pl. a szabadkai sírkő) pedig ritkaságkép, más vidékről kerültek ide. Új és virágzóbb korszak derűi e vidékre a magyarok betelepedésével, kik e dús legelőjű térségeket mindjárt megszerették, s a megyei szervezet behozatalával két részre osztották. A felső, dunamenti rész, Monostorszegtói a pestmegyei Nádudvarig s keletre Szabadkáig Bodrogmegyéhez, az alsó Apatintól Petrovoszellóig és Titelig Bácshoz tartozott. De, mint a hogy földrajzi fekvésénél s természeti állapotainál fogva szorosan összefügg az egész Bácska: történelmi élete is egynek mondható, mert részeinek mindig közös sorsuk volt. Egy-egy nagyobb hadjárat következményeit egy vidék sem sínylette meg úgy, mint a Bácska. Az első századok fejledező műveltségét a tatárok teljesen tönkre tették; de egy félszázad alatt fölépültek a régi s keletkeztek új kolostorok, melyek a Duna mentén egy-egy falunak vagy városnak lettek a magvai. A visszatért régi és új lakókkal benépesült a többi termékeny síkság is, s a XIV—XV. század folyamán már általános lett a jóllét, erős gyökeret vert a művelődés, melyet az a körülmény tesz jelentékenyebbé, hogy tisztán magyar, nemzeti volt. A tudományok ápolói és terjesztői a különféle szerzetek kolostorai és káptalanai voltak. Nem hiányzott a maga- sabb képzettség iránti fogékonyság sem ; a külföldi egyetemek névjegy- zékeiben sűrűen találkozunk bácskai származású ifjak neveivel, kik a XIV. és XV. században a prágai, bécsi és krakói, Mátyás korában a bolognai, később a wittembergi egyetemekre jártak. A két megye birtokosai közt a legelőkelőbb magyar nemzetségeket találjuk. Mint kisebb-nagyobb jószágok urai szerepelnek : a Herczeg, Maróti, Horváti, Újlaki, Garai, Czobor, Becsei, Korogi, Sulyok, Nagyvölgyi, Révai, Ordódi, Pakai, Fodor, Doroszlai, Bessenyei s más családok, továbbá a kalocsa-bácsi érsekek és a szerzetes rendek, Zsigmond óta Brankovics György