Seite - 580 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

580 Szükséges és hasznos voltát már az első évi forgalom bebizonyította, a mennyiben csak gabonát 565, sót pedig 112 ezer métermázsát szállítottak rajta, s e számok utóbb megkétszereződtek. De sokba került a fentartás s nagy baj volt, hogy a monostorszegi Dunaág elszakadt a főágtól, s így a csatornában lejebb szállt a vízállás. 1841-ben a kincstár vévén át a kezelést, úgy segített a bajon, hogy meghosszabbíttatta a medret Bezdánig, s itt egy új torkolati zsilipet építtetett 124 méter hosszú padozattal s 34 méter hosszú betonfalakkal. E munka akkor Európa leghíresebb vízépítményei közé tartozott, s Ferencz-József Ö Felsége nevére keresztelve 1856-ban adatott át a forgalomnak. Ezentúl elég magas volt a csatorna vízállása, sőt épen e miatt utóbb (1869) Tisza-Földvárnál újabb levezető ágat kellett készíteni. De forgalma is nagyon megélénkült; a 60-as években átlag két és fél millió métermázsa árút szállítottak a csatornán évenkint. A 70-es évekig a közép Bácskának nem is volt más kereskedelmi útja, mint e csatorna; nem voltak vasútjai, sőt kőútjai sem; de még a megye mai határai sem voltak kikerekítve. Mindaz, a mi e téren történt, s a mi e délvidék mai arczúlatát annyira különbözővé teszi a régebbitől, a legutóbbi két évtized munkája. A 70-es években került teljesen a megyei hatóság alá a két kiváltságos (korona- és csajkás) kerület; ekkor építették a baja-bezdáni tápcsatornát s a kis-sztapár-újvidéki Ferencz-József nevű öntözd csatornát, amazt 403/4 kilométer hosszúságban 2!/4 millió forint, emezt 74x/2 kilométer hosszan 5!/4 millió forint költséggel; 1869-ben nyílt meg az alföld-fiwnei vasút, mely Szeged felől jőve Szabadkán és Zomboron át Gombosig szeli a megyét. Még fontosabb s a megye jövőjére elhatározó hatású lett a magyar állam- vasutaknak az a fővonala, mely 1883 óta Szabadkától Újvidékig hoszszában hasítja a megyét s szárnyvonalaival Bajáig és Becséig terjeszkedik; a megye más vidékein pedig kitűnő kőútak készültek és készülnek folyvást. E kedvező helyzetet fölhasználandók s másfelől a múlt évtized vízkárain okúivá, a 80-as évek folyamán nemes verseny indúlt meg Dél-Bácskában a belvizek levezetésére. Egymás után keletkeztek s keletkeznek még egyre a helyi érdekű lecsapoló társúlatok, melyek árkokkal szeldelik keresztűl-kasúl a földeket s termékenyekké teszik az olyan helyeket is, hol emberemlékezet óta mindig vizenyős rét vagy nádas volt. Ezek a változások lényegesen megváltoztatják a Bácska gazdasági állapotát, új irányt adnak a nép foglal- kozásának s nagy hatással vannak a közműveltség terjesztésére is.