Seite - 588 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

588 czikkei jók és keresettek. A lakosság is egyre szaporodik s ma már meg- haladja a húsz ezret, kiknek nagyobb része magyar és katholikus. Ma nagyobb a müveit osztály is, bár Baja egészben most is kereskedő és iparos város, melynek lakosai híven ápolják a régi szokásokat, különösen a molnárok és halászok. Mulatságaik alkalmával meg-megújítják a régi jó idők emlékeit s szívesen kecsegtetik magukat, hogy egyszer még újra visszatérnek azok. Baja déli határában, a petői szőlők alatt, van a Deák Ferencz nevére keresztelt nagyszerű csatorna-zsilip, lejebb pedig a Vodicza nevű búcsújáró hely, melynek „szent kútu-jait katholikusok és szerbek kegyelettel látogatják. Ettől nem messze feküsznek : Báthmonostor és Baracska, 3—4 ezer lakosú magyar községek. Emez a róla nevezett Duna-ág, most csatorna mellett múlt századi telep; Báthmonostor azonban már a török világ előtt híres apátság volt, melynek templomát és kolostorát utóbb szerb kalugycrok foglalták el; hajdani díszét a romokban talált épületmaradványok ma is bizonyítják. A zombori úton fekszenek Vaskút ès Gara községek, a szabadkai vasút mentén pedig Bikity és Borsod, továbbá a nyolczezer lakosú Bács- Almás (a hajdani Halmos). Ezeken felül, a megye éjszaki csúcsában, termé- keny homokhatárokon vannak : Tataháza, Mélykút és Jankovácz tiszta magyar községek, ez utóbbiak 8 — 8 ezer lakossal. Jankovácz határához tartozik éjszakra Kéles puszta s keleten Kis-Szállás, mely újabban önálló községgé lett. Van itt az uradalomnak szép ménese és gulyája, finom merino- juhászata (mintegy 16 ezer darab), s különféle telepe a gazdasági ipar- ágaknak, mint szeszfínomító, műmalom, vasöntő, gépműhely, stb. Itt lép be a Bácskába a budapest-zimonyi vasút, mely a következő állomáson Szabadka területére ér. Szabadka terjedelemre nézve csak valamivel kisebb, sajátosságra nézve ép oly nevezetes, lakosságra nézve pedig jóval nagyobb városa az Alföld déli részének, mint az éjszakinak Debreczen ; csakhogy nem tiszta magyar, hanem mintegy felerészben bunyevácz, és nem protestáns, hanem katholikus. A város belterületén talált nagy mennyiségű bronz-kori tárgyakból következtetve, itt már az őskorban nevezetesebb telep lehetett. A magyarok korában első adatunk a tatárpusztítás utánról ered. Nevét valószínűleg akkori lakóitól, a szabad királyi jobbágyoktól kapta. A XIV. század elején itt járván Zsigmond királynak egyik íródeákja, Szemléni Gábor, ez más helységekkel együtt Szabadkának is adott titkos királyi pecséttel ellátott szabadalomlevelet; de e leveleket, mint hamisítványokat, az országgyűlés