Seite - 590 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

590 magának Mária Terézia királynőnek pártfogását sikerülvén megnyernie, 1779-ben megkapta a kiváltságlevelet, s a királynő kegyei jeléül a város neve Mária-Theresiopolis lett. A régi Szabadka név e mellett folyvást fentartotta magát, de királyi engedélylyel csak 1845-ben lett újra törvé- nyessé; ugyanekkor változtatták magyarrá a pecsétjét is, melynek kettős czímerében fönt Szűz Mária képe, alúl egy kardos oroszlán van a lakosság határőri vitézségének emlékére. Ma már csak a németek híjják Mária- Theresiopel-nek-, a szerbek és bunyeváczok maguk közt Szuboticzá-nak nevezik.' A fölszabadúlás sok pénzébe került a városnak, s ezenfelül terjedelmes határán még három falut kellett telepítenie : Bajviokot, Csantavért és Sándort. S még ezen áldozatok után is csak nehezen ment a törvényes beczikkelyezés, mert az 1790. országgyűlésen nem alaptalanúl vetették gátúl a megye rendei, hogy nincs benne semmi díszesebb épület, soknak ablakja s kéménye sincs; a lakók nagyobb része műveletlen paraszt, kevés benne az iparos, kereskedelme semmi. És ez nagyon sokáig így maradt később is; városiasb külsőt csak az utóbbi pár év óta kezd ölteni, mióta vasútjai vannak. A ki 10—15 év óta nem látta Szabadkát, ma alig ismerne rá; még az útczák nevei is mások. A vasúti állomás előtt, hol a múlt évtizedben még a Rogina bara nevű mocsár terűit el, most csínos park készül, túl rajta pedig az új törvényszéki palota emelkedik. Mindjárt innét nyílik a városba vivő fő-, most Kossuth-útcza, csupa egy- és kétemeletes, palotaszerű épületekkel. Itt vannak: az állami nőtanító-képzőintézet s a legszebb szállók és fővárosi fénynyel berendezett kávéházak; a „Pesttt-hez czímzettnek oszlopos előcsarnoka a vele egy födél alatt álló városi színház bejáratáúl szolgál. A tornyos városház koczkaköves s gömbakáczokkal díszes térre (Szent-István-tér) tekint le, köröskörűi pedig csínos emeletes házak s szebbnél szebb üzletek vannak. Innét jobbra a Teleki- téren áll a barátok temploma és kolostora, melyeket a múlt században a régi várból alakítottak át; balra, egyik oldalútczában áll a takarékpénztár palotája, a széles Dcák-útczában pedig a nagy, két tornyú Teréz-templom s mellette a díszes prépostlak. Csínos magánházak vannak még a Színház-térről kiindúló Wesselényi-útczában s a város közepén néhány mellékútczában. De a város többi része (összesen közel 10 ezer háza van) most is jóformán olyan, mint száz évvel ezelőtt volt. A zentai és kéri külvárosokban templomok sincsenek, csak imaházak, melyek előtt nagy falusi haranglábak állanak.