Seite - 598 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

598 kodásban teljesen magyarokká válva, válságos időkben mindig a város és a magyar haza érdekei szerint vezetik a népet. Szabadka legdélibb pusztája, a szép marháiról és lovairól nevezetes Zobnaticza, már egészen Topolya közelében fekszik. Ez a tízezer lakosú nagy magyar község a múlt században települt; akkor a báró Kray, most a Zichy család birtoka, járási és szolgabirósági székhely, s a budapest-zimonyi vasút jelentékeny állomása. Déli határában fekszik Emuzsics puszta, mely a régi Hímesegyházának elferdített neve; ennek romjai még láthatók egy kőhalomban. Lejebb, a délkeletre folydogáló Bács-ér kies völgyében fekszenek közel egymáshoz: Hegyes, Szeghegy és Feketehegy, a melyek egykor mind a Hunyadiak uradalmához tartoztak. A meredekebb partokon (Várhegy, Strázsahegy) itt is kőhalmaz jelzi a régi épületek helyét. E hármas község határában vívta 1849 július 14-én Guyon tábornok Jellasich serege ellen azt a győzelmes csatát, melynek emlékére 1887-ben a feketehegyi vasúti állomás közelében díszes oszlopot állított a megyei lakosság kegyelete. Topolyától nyugatra esnek Bajsa, Ó-Moravicza és Pacsér közbirto- kossági helységek. Ez utóbbitól fél órányira, Bajmoknál, az alföld-fiumei vasút vonalához érünk, mely Nemes-Militics mellett elhaladva, legközelebbi állomásán Zombort ejti útba. Zovibor helyén a mohácsi vész előtt Czobor-Szent-Mihály nevű helység s egy kis várkastély állott, melyek az egész környékkel együtt (föl egész Bajáig és Jankováczig) a gazdag Czobor családot uralták. A török pusztí- tásnak természetesen ez is áldozatúl esett, a helyébe épült új telepet pedig 1543-tól fogva Zombornak kezdték hívni, az új lakók így ejtvén ki a régi birtokos család nevét. 1599-ben Illésházy István nádor nyiltan megmondja, hogy „a tatár hám minden népével Czobor-Szent-Mihályon telelt vaia, kit most az törökök Zombornak hívnakEz a név aztán rajta maradt később is. A hódoltság idején székhelye ugyan egy kerületnek, de az 50 főnyi őrségen kivűl csak 13 adózó házzal volt fölvéve. A fölszabadúlás után bunyevácz és szerb nép foglalta el. Az 1699-iki megyei összeírás szerint 270 gazda és 31 iparos lakója volt. Bár távol estek a határoktól, őket is fölvették a határőrségbe. Ennek megszűntével ugyanazok a jelenetek ismét- lődtek, mint Szabadkán. A szerb lakosság, megszokván a kényelmes katonai szolgálatot, sehogy sem akart a megyei hatóság alá kerülni, hanem fölfolyamodott Mária Teréziához, hogy alakítson számukra a Jászság- és Kunsághoz hasonló kiváltságos kerületet. E kerületet 9 falu és 19 puszta